Vérből is kimutatható a vastagbélrák?

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

A jelenleg alkalmazot szűrővizsgálati módszertan szerint 50 év felett még az egészséges embereknél i el kellene végezni egy vastagbéltükrözést, és azt legalább 5-10 évent ismételni kellene. A beavatkozást megelőzően a páciensnek intenzív hashajtáso kell átesni, majd rövid bódulat közben egy rugalmas optikai eszközze megtekintik a vastagbél ideális esetben teljes szakaszának nyálkahártyáját. Az azonban le kell szögezni, hogy még ez sem véd teljes mértékben, mivel a ké soron következő vizsgálat közötti időben is kialakulhat a daganat.

“A valóságban sajnos igen kevese végeztetnek rendszeres, szűrő jellegű végbéltükrözést, ezért egy egyszerűbb molekuláris alapú szűrővizsgálati lehetőséget kerestünk. Két fehérjé azonosítottunk a vérben (CCSA-3 és CCSA-4), melyek pontos szerepét még ugya nem sikerült megállapítani. Egyelőre annyit tudunk, hogy elpusztul daganatsejtek maradványai, és hogy a sejtmag szerkezeti elemei közé tartoznak.” – fejtette ki Dr. Robert Getzenberg, a kutatócsoport vezetője.A kutatók 107 egészséges végbéltükrözésre váró és 28 colorectális (vastag- és végbél eredetű) daganato betegtől vettek vérmintákat és azokat még a tükrözés előtt megvizsgálták. CCSA-3 és CCSA-4 vizsgálata alapján a kutatók egyértelműen azonosítani tudták 28 betegből származó vérmintát.

A tükrözés során egészségesnek bizonyult 5 főből 51-et (96 százalék) a vérminta alapján is egészségesnek ítéltek kutatók, valamint a tükrözés során talált 18 rosszindulatúvá válás előtt állapotú polypból 14 esetben (78 százalék) pozitív volt a vérminta vizsgálat is. “Úgy tűnik, hogy ezek a fehérjé igen alkalmasak arra, hogy az egészségeseket el tudjuk különíteni a daganatr gyanús, vagy beteg emberektől. Egyelőre azonban még csak kis esetszám vizsgálatot végeztünk, ezért következő lépcsőként több nagyobb kórházban is k akarjuk próbálni. Sajnos azonban sok intézet nem hajlandó annyi fáradságo végezni, hogy a fehérjék szerkezetének megőrzése céljából biztosítsa szükséges körülményeket. A nem megfelelően tárolt mintából ugyanis aká teljesen hamis eredmény is kijöhet.” – részletezte Dr. Getzenberg.