Chicagóban egy kisebb tanulmány vizsgálta a feltételezést kilenc egészséges felnőttön.
Három éjszakán át megzavarták az önkéntes kísérleti alanyok álmát, melynek következtében az inzulinfelhasználás sokat romlott. Ugyanannyi cukormennyiség megemésztéséhez több inzulin kellett.
Ugyanolyan hatással volt az alanyokra, mintha 10-12 kilót híztak volna. Korábbi tanulmányok már feltárták, hogy a túl kevés alvás megnövelheti a cukorbetegség és az elhízás kockázatát. A szóban forgó tanulmány, melyet a Proceedings of the National Academy of Sciences közölt, hogy a nem megfelelő alvás is hasonló eredményeket hoz.
A kísérlet során vizsgálták a résztvevők agyhullámait. Amint mély álomba merültek volna, a kísérletvezetők felkeltették őket, egy éjszaka 250-300 alkalommal. Az önkéntesek ebből mindössze 3-4 alkalomra emlékeztek, de fáradtan és kábán ébredtek
A kísérletben résztvevők 20-31 év közöttiek voltak, de úgy aludtak, mintha 40 évvel öregebbek lennének. A huszonévesek alvás közben 80-100 percig mutatnak lassú agyhullámokat, míg a 60 évesek kevesebb, mint 20 percig. Ha valaki elég sokáig alszik, de mégis fáradtan ébred, előfordulhat, hogy ebből túl kevés a lassú agyhullámok időszaka. Az alvási apnoéban szenvedők esetében ez gyakori.
A túlsúly és az előrehaladott életkor a cukorbetegség két fő rizikófaktora, de egyben az alvásminőséget is mindkettő rontja.
