Az Annals of Family Medicine szaklapban közzétett felmérés során több száz pácienst kérdeztek meg arról, mit gondolnak a rákszűrések előnyéről. A válaszadókat meglepte, valójában milyen kis előnnyel járnak ezek a szűrővizsgálatok.
Mivel az egészségügyi szakemberek nem tájékoztatják a betegeket részletesen e vizsgálatokról, csupán kijelentik, hogy a pácienseknek alá kell vetni magukat, sokkal többen vesznek részt a szűréseken és szednek megelőző gyógyszereket, mint ha alaposabb tájékoztatásban részesülnének – véli a tanulmány vezetője, Ben Hudson, az új-zélandi Otago Egyetem professzora. ”Az is aggasztó, hogy ennek következtében sokan túlzó elvárásokat támasztanak e módszerek előnyeivel kapcsolatban, ami mélységes csalódottságot eredményezhet, ha például a szűrés ellenére mégis jelentkezik az elkerülhetetlen emlődaganat” – magyarázta a szakértő.
A kutatás során Hudson munkatársaival 354 személyt kérdeztek meg a mammográfiás emlőrákszűrésről, a székletvizsgálattal végzett béldaganatszűrésről, illetve a vérnyomásgyógyszerek és a csontépítő gyógyszerek szedéséről. Az embereknek olyan képzeletbeli helyzetet vázoltak, amelyben 5 ezer 50 és 70 év közötti ember alkalmazná ezeket a megelőző intézkedéseket 10 éven keresztül. Az alanyoknak azt kellett megbecsülniük, hány halálozást illetve csípőtáji törést lehet így megelőzni.
Az eredmények alapján a válaszadók csupán hét százaléka tudta helyesen megbecsülni az emlőrákszűrés valós intervallumát, vagyis azt, hogy ötezerből egy-öt beteg halála előzhető meg. A résztvevők 80 százaléka túlbecsülte a megmenthető életek számát. A béldaganatszűréssel kapcsolatban hasonló arányban túlbecsülték a megelőzés hatékonyságát, és a vérnyomásgyógyszerek és csontépítő gyógyszerek szedésének előnyeit is jelentős mértékben eltúlozták a megkérdezettek.
Hudson szerint a szűrővizsgálatok túlértékelése azt a problémát eredményezheti, hogy ha a hivatalos szervek valamilyen okból leépítenek egy adott szűrővizsgálatot, az emberek dühösen fogadják. Ez történt 2009-ben is, amikor Új-Zélandon az új irányelvek az addigi 40 év helyett 50 éves korra emelték a korhatárt, amitől a nők számára javasolt az emlőrákszűrés megkezdése. Sokan úgy vélték, ez az új irányelv nem ”biztonságos”, ráadásul attól is tartottak, hogy a biztosítók egyáltalán nem állják majd az igényelt szűréseket 50 év alatt.
A szakértő szerint ráadásul ha egy széles körben elfogadott szűrési programmal kapcsolatban túl magasak az elvárások, nagyon nehéz bármilyen módosítást bevezetni a tesztet illetően, még akkor is, ha a végeredmények szempontjából a változtatások indokoltak lennének. Éppen ezért hasznosabb lenne pontosabban tájékoztatni a betegeket, rájuk bízni a szűrővizsgálattal kapcsolatos döntéseket, és támogatni őket ezekben a döntésekben.
