Hogyan kerülik el a bőrrákos sejtek az immunrendszert?

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

A felfedezés, amennyiben emberekben is kimutatható, a jövőben olyan gyógyszeres kezelések kifejlesztéséhez vezethet, amelyek ezt a mechanizmust, ezáltal a daganat növekedését gátolják.

Az egereken végzett kísérlet során a kutatók első alkalommal mutatták ki, hogy az interferon-gamma (IFN-gamma) kulcsszerepet játszik a rák hírhedten agresszív, a szabványos sugárterápiával szemben rezisztens formája, a melanóma terjedésében.

A napégést okozó sugárzáshoz hasonló ultraibolya sugárzás következtében a fehérvérsejtek beépültek az egerek bőrébe – számolt be a tanulmány vezető szerzője, Glenn Merlino, az amerikai Országos Rákkutató Intézet kutatója. ”A fehérvérsejtek pedig IFN-gamma proteint termelhetnek. Véleményünk szerint az IFN-gamma elősegítheti a melanómát kísérleti rendszerünkben, és talán az emberekben is” – állítja.

A kutatás során kiderült, hogy ha az egerekbe IFN-gamma gátló antitesteket fecskendeznek, megszakíthatják ezt a jelző folyamatot, ami hatékonyan csökkenti az UV által kiváltott bőrrák kockázatát. ”Olyan gátló anyagokat próbálunk kifejleszteni, amelyek az antitesteknél praktikusabbak, például egy kis molekulát” – tette hozzá Merlino.

Ideális esetben egy ilyen kezelés azt jelentené, hogy a nagy dózisú ultraibolya sugárzásnak kitett személyek (napvédő krém nélkül eltöltött hosszú nyarak hatásaként) megmenekülhetnének a bőrrák akár halálos fenyegetésétől. Merlino ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ennek ellenére senkinek sem javasolják az intenzív napozást, még akkor sem, ha ilyen kezelés áll rendelkezésre.

A kután malignus melanómás esetek száma minden más daganattípusnál gyorsabb ütemben nő. A WHO adatai szerint 2000-ben több mint 200 ezer esetet diagnosztizáltak, és 65 ezer melanómával összefüggő halálozás következett be.

A Nature folyóiratban megjelent új eredmények megcáfolhatják az interferon fehérjék és a rák közötti kapcsolatot illető feltételezéseket. Korábban ugyanis úgy vélték, hogy az interferonok gátolják a rákos daganatok kialakulását. Különösen az egyiket, az interferon-alfát használták gyakran a melanóma kezelésére, elsődleges és kisegítő gyógyszerként egyaránt.

Korábbi kutatások megkérdőjelezték a kezelés hatékonyságát, amely egyébként súlyos mellékhatásokkal is jár.

A betegség legmagasabb előfordulási gyakoriságát Ausztráliában tapasztalják, ahol az éves arány 10 illetve 20-szorosa az európai nők illetve férfiak esetében kimutatott aránynak. Az elsődleges kockázati tényezők közé tartozik a napfény és más UV források, például a szolárium jelentős mértékű behatása, valamint a genetikai tényezők. A betegség sokkal gyakrabban jelentkezik világos bőrűek, kékszeműek, illetve vörös vagy szőke hajúak esetében.