Egy máj által termelt fehérjét összefüggésbe hoztak a cukorbetegséggel

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

Az új tanulmány az UCSD Orvosi Egyetem vezetésével készült, és a “Journal of the American Medical Association (JAMA)” júliusi számában olvasható az összefoglalása. A kutatásokat Dr. Joachim H. Ix docens professzor vezette, aki az UC San Diego-i Nefrológiai és Hipertónia Prevenciós Medicina osztályának, valamint a Veterán Egészségellátó Rendszernek munkatársa.

A májsejtek által termelt fehérjét fetuin-A-nak hívják, és más rizikófaktoroktól függetlenül kapcsolatba hozható a 2-es típusú cukorbetegséggel az emberben. “A magasabb fetuin-A szint 1,7-del növeli a diabétesz rizikóját, egyéb faktorokhoz viszonyítva” – mondta Ix. “Az eddigi laboratóriumi és állatkísérletes megfigyeléseknek köszönhetően voltak megelőző információink a fehérje inzulin rezisztenciában betöltött szerepéről, ám ez az első kiértékelt tanulmány, mely összefüggést talált a fetuin-A  és a 2-es típusú cukorbetegség kifejlődése között emberben. Az eredmények alapján új terápiás célpont lehet a fetuin-A az inzulinrezisztencia megelőzésében, vagy kezelésében” – mondta Ix.

A 2-es típusú diabétesz olyan anyagcsere betegség, melyre az inzulin rezisztencia (csökkent cukor felvétel a sejtekbe) jellemző, és mára világszerte gyakori megbetegedés. Az elhízás a leginkább hajlamosító tényező, bár nem minden elhízott idős ember cukorbeteg, és még nem tisztázott, hogy egyeseknél miért alakul ki 2-es típusú cukorbetegség, míg másoknál nem.

Az eddigi kutatásokból megtudhatjuk, hogy a zsírszövetből származó fehérjék – más néven adipokinek – is szabályozzák a vércukor anyagcserét, és hasznos célpontnak bizonyulhatnak a legújabb diabéteszes terápiákban.  Ezzel szemben a fetuin-A -t a májsejtek termelik, és kiválasztják a vérbe. Laboratóriumi tanulmányok szerint a fetuin-A az izom és zsírsejtekben található inzulin receptorokhoz kötődik, és ez inzulinrezisztenciát eredményez. Előzetes kutatások, melyeket nem cukorbetegeken végeztek, szintén kapcsolatot találtak a fetuin-A és az inzulin rezisztencia között.

Ebben a tanulmányban a kutatók mérték 519, 70 és 79 év közötti,  nem cukorbeteg egyén fetuin-A szintjét, és utánkövetéses vizsgálattal 6 éven keresztül feljegyezték a diabétesz kifejlődését. A legmagasabb fetuin-A szintet mutatók voltak leginkább hajlamosak a cukorbetegség kifejlődésére. Ezt az összefüggést pedig nem befolyásolta az adipocitokinek szintje. ” Az általunk talált összefüggések függetlennek bizonyultak a fizikai aktivitástól, gyulladásos jelenségtől, vagy más, inzulinrezisztenciában gyakran mért adattól” – mondta Ix. “Az eredmények nemre, rasszra, vagy elhízottsági státuszra függetlenül korreláltak.” A kutatók további vizsgálatokkal szeretnék kideríteni, hogy a középkorúak között – akiknél a legmagasabb a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása – is beigazolódnak-e a várt összefüggések.