Az elhaló állkapcson segít a biszfoszfonát

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

A fogorvosok az onkológusokkal együtt röntgenfelvételek segítségével azonosítják az ilyen szereket szedő páciensek csontjainak szellemképes, “láthatatlan üregeit”, amelyek azt jelzik, hogy az állkapocs csont nem megfelelően gyógyul. A láthatatlan üregek korai detektálása segítségével a páciensek elkerülhetik az állkapocs maradandó károsodását – derül ki a General Dentistry, az Általános Fogászati Akadémia klinikai lapjából.

A láthatatlan üregek akkor keletkeznek, amikor az állkapocs csontja nem megfelelő módon gyógyul. “A jó hír az, hogy ha ki is alakulnak ezek az üregek, a röntgen technikák segítségével kimutatható, hogy az üregek feletti lágy szövetek még képesek a gyógyulásra.” – közölte Dr. Kishore Shetty szájsebész, a beszámoló vezető szerzője. Dr. Shetty szerint a felfedezések nagy jelentőségűek, mivel a megelőzés és a detektálás megakadályozhatja a páciensek állkapcsának maradandó károsodását.

2006-ban közel 191 millió esetben írtak fel orális biszfoszfonátokat világszerte. A Nemzeti Csontritkulás Alapítvány számításai szerint közel 44 millió embernél magas a csontritkulás kialakulásának kockázata az Egyesült Államokban. Jelenleg megközelítőleg 10 millió amerikai szenved ebben a betegségben.

A biszfoszfonátok a csontritkulás, a myeloma multiplex, a Paget-kór (csontrákok), és más rákok csont áttétei esetében és megelőzésére alkalmazott gyógyszercsalád. Ezek a szerek képesek a csontfelszínhez kötődni, és megakadályozni az oszteoklasztok (a csontszövetet lebontó sejtek) munkáját. Más sejtek tovább próbálják építeni a csontot, de ez egy kevésbé egészséges csontszövetet eredményezhet, amely szellemkép-szerű kinézethez vezet a röntgen felvételeken.

“Az egészséges csontok könnyen regenerálódnak.” – közölte Dr. Shetty. “Az állkapocs csont-újdonképződése gyors, emiatt rosszabbul gyógyulhatnak a biszfoszfonátot szedő páciensek esetében. Fontos, hogy a páciensek tisztában legyenek a szájsebészeti és fogászati szövődményekkel. Mivel ezek a szerek a csontban korlátlanul felhalmozódhatnak, felboríthatják a az állkapocs regenerációs és károsodott csontot eltávolító sejtjeinek egyensúlyát.”

Carolyn Taggart-Burns szájsebész, az Akadémia tagja, szerint a biszfoszfonátokat szedőknek be kellene számolniuk fogorvosuknak a szer szedéséről a fogászati műtéti beavatkozások szövődményeinek megelőzése érdekében. “A relatíve fiatal nők korai csontritkulásának megelőzésére széles körben alkalmazott biszfoszfonátok és a hosszú távú használatuk nagy valószínűsége aggodalomra ad okot.” -közölte Dr. Taggard-Burns.

Dr. Shetty és Dr. Taggard-Burns egyetért abban, hogy “továbbra sem tisztázott, hogyan gátolják a biszfoszfonátok a fogászati műtétek utáni gyógyulást, és további kutatásokra van szükség. Fontos, hogy a lakosság megértse, erre a betegségre jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony gyógymód.”