A kutatók szerint ez a hatás mutatható ki függetlenül attól, mennyi testmozgást végez az illető. Ez is azt bizonyítja, hogy általános egészségi állapotunkra jelentős hatást gyakorol az, hogyan töltjük a szabadidőnket a munkaidőn kívül.
”Szokás kérdése. Sokan ahhoz szoktunk hozzá, hogy hazamegyünk, bekapcsoljuk a TV-t, és órákig ülünk a készülék előtt. Kényelmes és könnyű ezt tenni” – állítja Emmanuel Stamatakis, a University College London szakértője. ”Pedig ez nagyon káros a szívünkre és az általános egészségi állapotunkra”. Stamatakis a tanulmányt készítő többi kutatóval együtt olyan közegészségügyi irányelvek bevezetését szorgalmazza, amelyek az inaktivitás veszélyeire hívják fel a figyelmet a szabadidőnkben. A Journal of the American College of Cardiology szaklapban megjelent tanulmány szerzői szerint sürgősen szükség lenne ilyen figyelmeztetések megfogalmazása, különösen azért, mert az aktív korú felnőttek többsége hosszú időt tölt inaktívan a munkába való bejárás közben, vagy az asztali számítógépek képernyői előtt.
A kutatók 4512 felnőtt adatát vizsgálták, akik a háztartások Skóciai Egészségügyi Felmérésében vettek részt. A képernyő előtt töltött időre vonatkozó információk a TV és DVD nézésre, a szabadidős számítógép-használatra és videojátékokra vonatkozó, bevalláson alapuló adatokból származtak.
Amikor a szakemberek összehasonlították a saját bevallásuk szerint a képernyő előtt két óránál kevesebb időt töltő embereket azokkal, akik legalább négy órát töltöttek a képernyő előtt, kiderült, hogy az utóbbiak esetében 48 százalékkal magasabb a bármilyen eredetű halálozás kockázata. A kettő vagy több órát a képernyő előtt töltők esetében a szív-érrendszeri események, köztük a szívroham 125 százalékkal magasabb kockázatát tapasztalták.
”Ezek az összefüggések függetlenek voltak az olyan hagyományos kockázati tényezőktől, mint a dohányzás, a magas vérnyomás, a testtömeg-index, a társadalmi osztály vagy a testmozgás” – tették hozzá a kutatók.
A szakértők ugyanakkor összefüggést mutattak ki a gyulladás és a koleszterin szintje között az ülő életmódot folytató emberekben. ”A képernyő előtt töltött idő és a szív-érrendszeri események közötti összefüggések egynegyedét a C-reaktív protein (CRP), a testtömeg-index és a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin együttesen magyarázták” – áll a tanulmányban.
A gyulladásos folyamatok jelenlétét jelző CRP szintje kétszer olyan magas volt azok esetében, akik napi négy óránál többet töltöttek a képernyő előtt szabadidejükben, mint azokban, akik két óránál kevesebbet tévéznek.
Stamatakis elmondta, tovább kívánja vizsgálni, milyen hatást gyakorol a hosszan tartó ülés az emberi egészségre, és hogyan lehetne az életmódbeli változtatások népszerűsítésével csökkenteni az emberek inaktív időszakait.