A szívbetegségek nem maguktól jönnek

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

“Továbbra is össze kell fognunk, hogy támogassuk a szívbetegségek és más betegségek kutatását. A pénzügyi alapok kimerülőben vannak, vagy el is fogytak az utóbbi években.” – mondta Dr. Cam Patterson, az Észak-Karolinai Egyetem Chapell Hill orvosi karán található Carolina Keringésbiológiai Központ igazgatója és a Kardiológiai Részleg vezetője. “A szívjutatás fejlődése és a kezelési módszerek miatt a krónikusnak tekinthetők a szívbetegségek. A modern szerek, mint pl. a statin vagy az egyszerű aszpirin, illetve a megelőzés módjainak ismerete sok ember életét hosszabbította meg, akik 30 évvel ezelőtt még sokkal fiatalabb korukban haltak volna meg.” – mondta Patterson. Ebbe a körbe tartozott Russert is, akit kezeltek a szívproblémáival. Ő is azt akarta volna, hogy tárjuk nyilvánosság elé a szívbetegséget, kezdeményezzünk vitát ezzel kapcsolatban és sürgessük a változtatásokat.

“Russert túl sokat dolgozott? Igen. Megfelelően táplálkozott? Nem mindig. Megelőzhető lett volna a halálos szívrohama? Talán. Sok ember számára megoldás a napi egy szem aszpirin. Ha kicsit lassít, talán segített volna.” – mondta Patterson. A többszörös szívinfarktuson átesett Carlin egyszer azt mondta: “Abba halunk bele, hogy hosszú időn át nyeljük le kis adagokban a nyálunkat.”

“Nem is tévedett túl nagyot” – mondta Patterson. Sokan a génjeinkben hordozzuk a bajt. A szívbetegségek legfőbb rizikófaktora a családi anamnézis. Még ekkor is sokat javíthatunk a helyzetünkön, ha egészségesen élünk. Carlin szellemiségének megfelelően következzék hét csúnya szó a szívbetegségekről:

-Az étkezési zsiradék, a cukor és a magas koleszterintartalmú ételek hozzájárulnak a szívbetegségek kialakulásához. A szintén étkezéssel összefüggő cukorbetegség is károsítja a szívet és az ereket.

Hat tényező

Genetika: az afrikaiak, a spanyolok és a bennszülött amerikaiak nagyobb arányban szenvednek magas vérnyomásban és szívbetegségekben.
A stressz, a túl sok munka, a hektikus élet, az aggodalmaskodás, a depresszió, az alkohol-és drogfogyasztás. (Állítólag Carlin is járt elvonókúrán 2004-ben)
A dohányzás szűkíti az ereket, túlterheli a tüdőt és a szívet.
Lustaság: a szív izomból áll, ezért edzeni kell. A visszafogott testmozgás is segít. Ha csak 5 kilót fogyunk, már csökken a szívbetegségek kockázata.
A magas vérnyomás káros egy egész sor szervünkre, beleértve a szívet is. Jelentősen megnöveli a szívinfarktus kockázatát.
Ha úgy gondoljuk, velünk ez nem történhet meg, és nem változtatunk az életmódunkon.

Sorolhatnánk naphosszat, de sajnos a szívbetegség nem vicc. “Ha a fentiek alapján magára ismer, keresse fel orvosát. Sosem késő tenni valamit annak érdekében, hogy csökkentsük a szívbetegségek kockázatát, és ezzel meghosszabbítsuk az életünket.” – mondta Patterson.