10 ok, amiért stresszes lehet a gyerek

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

””Amikor Valaree Busse a nyolcadik osztály végéhez közeledett a St.Paul- ban (Nebraska állam USA)  őt és néhány osztálytársát behívták az iskolai karrier-tanácsadóhoz.  „Ez azt jelenti, hogy már, 13-14 évesen arról kérdezik a gyerekeket, hogy mi a következő négy évben a tervük a középiskolában. – kezdett bele történetébe a lány édesanyja, Janet – Ilyenkor a karrier tanácsadáson megtervezik az iskolai életüket: a középiskolába való beiratkozástól az érettségiig. Azonban Valaree még mindig nem tudja, mi érdekli igazán, milyen területen tanuljon tovább… Egy éve tánctagozatra szeretett volna menni, de most az állatorvosi karrier érdekli, ám még nem tudja pontosan, milyen szakterületet válasszon. Ennek ellenére a tanácsadáson már most azt erőltetik, hogy válasszon sürgősen valamit, mert ha nem dönt most, akkor hátrányba kerül a többiekhez képest.”

Valaree-re szociális téren is nagy nyomás nehezedik: “Amikor az ember látja a barátait a Facebook-on vagy az Instagram-on publikált fotókon egy rakás ismerőssel körülvéve, amin ő nincs rajta, az olyan érzés, mintha kihagyták volna valami jóból- ez pedig nagyon rossz érzéssel tölti el. Mielőtt elterjedtek volna ezek a közösségi portálok az ember legalább nem tudta, hogy a többiek miből hagyták ki.” – magyarázza Valeree édesanyja, aki azt is elárulta, gyermekére gyakran rátör a sírás: “Egyszer majdnem három napon át sírt megszakítás nélkül és folyton csak azt hajtogatta, hogy túl nagy nyomás nehezedik rá, hogy nem viselkedhet úgy, ahogy szeretne, mert mindenhol elvárják, hogy már most felnőttként viselkedjen. Nem alszik eleget éjszakánként, mert azon aggódik, hogy mit gondolnak róla mások. vagy éppen mit gondolnak az alapján ami a Facebook-on történt vele. Ő csak gyerek szeretne lenni, és nem akar folyton azon gondolkodni, hogy mit fog csinálni 4 év múlva.”

””

A nemzeti WebMD felmérés – amit szülők körében végeztek – az iskolát és a baráti társaságot nevezték meg a gyerekkori stressz legszámottevőbb okainak. A vizsgálat szerint a gyerekek 72%-ánál a stressz viselkedésbeli problémákhoz vezet, ugyanakkor a résztvevők 62%-nak szervi tünetei is voltak, olyanok mint a fej- vagy hasfájás.

Az Amerikai Orvosi Társaság „Stressz Amerikában” címmel készített egy felmérést, hogy felderítsék, miért olyan magas egy középiskolás szorongási, illetve stressz szintje.

Mi mozgatja ezt a hatalmas feszültséget? A kutatók és gyermekgyógyászok számos okot neveznek meg.

Gyorsabban nőnek fel a gyerekek.

Sok szülő és tanár is egyetért abban, hogy ma már az óvoda nagycsoportja olyan, mint az iskola első osztálya. 30 évvel ezelőtt az óvodákban a gyerekek festettek és rajzoltak. Ma nagyjából 25 perces házi feladata van egy átlag óvodásnak, miközben az első, második osztályosoknak otthoni feladatai közel háromszorosára nőttek a harminc évvel ezelőtti hasonló korú gyerekekéhez képest- írja a Nemzeti Oktatási Társaság egy, a Bostoni Orvostudományi Egyetem kutatói által végzett felmérés alapján. Egy másik vizsgálat szerint, amit a Virginiai Egyetemen munkatársai készítettek, kiderült, hogy az óvodai olvasási készségek 25%-al nőttek 1998 óta, továbbá a művészeti, zenei és sportolási plusz órák is drámain emelkedtek az óvodáskorúak mindennapjaiban.

Oktatási nyomás és a versenyistálló oktatás

“Azzal az oktatási szemlélettel, hogy állandóan kikérdezik a gyerekeket, hatalmas nyomást helyeznek rájuk.” – nyilatkozta Dr.Marian Earls fejlődéstani és viselkedési kérdésekre specializálódott gyerekgyógyász Észak-Karolinából. “ Sok olyan harmadikos korú gyermeket látunk, akinek már most alvászavarai vannak, illetve vonakodik a reggeli iskolába meneteltől csak azért, mert aznap megint szerepelni kell, vagy éppen újabb tesztet írnak” – tette hozzá a szakértő.

Túlzsúfolt mindennapok

„A mai világban a gyerekek sokkal elfoglaltabbak, mint ami ideális lenne számukra. Amikor gyerek voltam kevésbé volt betáblázva a napom, mint a saját gyerekeimnek –  nekik iskola után szakkörök, sportedzések vannak, az idő nagy része azzal megy el, hogy összehangoljuk ki hol, mikor, mit csinál.” – mondja Todd Bentsen, egy elvált kétgyerekes családapa Washingtonból.

Az olyan elfoglaltságok, mint a sportolás vagy a zenélés, stressz űző hatással van a gyerekekre. “Meg kell értened, ismerned kell a saját gyereked és figyelned kell a kimondatlan jelzéseit” – javasolja Dr. Sandra Hassink, az Amerikai Gyerekgyógyászati Akadémia elnöke. „Mind ismerünk olyan szabadlelkű gyerekeket, akiknek a kevésbé szabályozott napirend tesz jót, és olyanokat is, akiknek kifejezettem jót tesz az előre meghatározott napirend. Ők szeretik tudni, mi miután következik, a dolgokat pontosan egymás után veszik sorra. Nincs mindenkire illő szabály. A lényeg, hogy szülőként érzékelni tudjuk és figyeljük az intő jeleket.” – tette hozzá.

Kevesebb stressz levezető program

Emlékszel még a hosszú szünidőkre? A mai gyerekeknek ez nem adatik meg.  A Fiatalok Oktatásért Nemzeti Társaság felmérése szerint  az első osztályosok 7% – a,  a harmadikasoknak pedig  8%-a még sosem volt szünidőn. 2008 óta az iskolák 20%-a csökkentette az óraközi és ebédszünetek idejét, ez hetente átlagosan 50 percet jelent. A tornaórák számából is jócskán lefaragtak, a legtöbb gyerekeknek kettő, vagy kevesebb testnevelés órája van egy héten.  – amerikai oktatási rendszer szerint ( szerk).

A média hatása- erőszakos mesék, felnőtt tartalmak.

A 24 órás híráramlásnak és az állandó hírközlési kapcsolatoknak köszönhetően a gyerekek naponta akár többször is szembesülnek a világ szörnyűségeivel. Nem beszélve arról, hogy a mai csemeték sokkal több erőszakos eseményt látnak és rengeteg olyan szexuális utalásokkal teli szórakoztatóműsort is nézhetnek, szüleik tudta nélkül.

“Fontos, hogy kontroll alatt tartsuk a gyermekek által fogyasztott média tartalmakat.” – tanácsolja Dr. Hasik.

Erőszakoskodás és ugratás

Az internet előtti időkben, ha nem volt az ember meghívva egy szülinapi bulira vagy nem volt rajta egy közös baráti képen, nem érezte magát olyan rosszul, mint manapság, amikor minden esemény fotója rögtön felkerül valamelyik közösségi hálóra vagy képmegosztó alkalmazásra.  ””

Kevés alvás

Az iskolai nyomás és a közösségi média csábítása csökkenti a legfontosabb kizáró eszközt, avagy a csukott szem effektust. A Nemzetközi Alvási Alapítvány felmérése szerint a szülők egyharmada véli úgy, hogy a házi feladatok és az iskola utáni plusz tevékenységek a gyerekek alvásidejéből sokat elvesznek.

A 6-17 éves korosztályban 4-ből 3 gyereknek, legalább egy modern technikai eszköze van, ezek rendszeres használata pedig a napi alvási időt egy órával is csökkenthetik. Kutatások bizonyítják, hogy a csökkent alvási idő feledékenységhez, idegeskedéshez, rosszkedvhez vezet.

Krónikusbetegségek

Azok a betegségek, amik hosszútávon érintik a gyerekek mindenapjait,1994 és 2006 között több mint a duplájára emelkedte: 12,8% -ról 26,6%-ra nőtt az asztma, az elhízás, a viselkedési és tanulási problémák előfordulási aránya.  Körülbelül 6,4 millió gyereknél diagnosztizáltak ADHD-t ( figyelemzavaros gyerekkori hiperaktivitás) az Egyesült Államokban, ez 2 millióval több eset, mint tíz évvel ezelőtt. Ehhez adódnak hozzá az egykor végzetes rendellenességek, melyek ma már krónikus betegségként hosszú ideig kezelhetőek, mint a HIV-fertőzöttség vagy a Down-szindróma.

Családi problémák

“A családi események, mint a betegségek, vagy a munkanélküliség, valamint a válás valóban ki tudják borítani a gyerekeket” – mondja Earls.

Az elmúlt évtizedben a válási statisztikák nem változtak, ma is évente 1,5 millió gyerek megy át a szülei válásának minden mozzanatán. Egyes gyereknél a szorongásos problémák kialakulását az egyik szülő hosszas távolléte okozza. Manapság, több mint 2 millió amerikai gyereknek szolgál egyik szülője Afganisztánban vagy Irakban, ami a felmérések szerint a gyerekeknél minden korosztályban elhúzódó szorongásos stressz kialakulásához vezet.

Szülői nyomás

“Gyakran megkérjük a szülőket arra, hogy fordítsanak több figyelmet gyermekükre, azonban elfelejtjük, hogy az is fontos, hogy a szülők magukra is figyeljenek” – állítja Dr. Hassink.

„Néha az is segíthet, ha spontán, nem tervezett programokat csinálunk a gyerekekkel a túlszabályozott mindennapok valamelyikén, így csökkenthetjük a mókuskerék okozta stresszt és feltöltődhetünk energiával a következő feladathoz!” – tette hozzá.

Sok szülőhöz hasonlóan Busse és férje is nemrég arra figyeltek fel, hogy lányuk állandóan szorong, aminek kezeléséhez szakértői segítséget kértek. A férj cége ajánlott egy programot, amelynek keretében egy professzionális tanácsadó segített a családnak.

Figyelje a jeleket!

o   szokatlanul ingerlékeny és kedvetlen

o   az iskolai magatartás hirtelen és váratlan megváltozása

o   visszahúzódás a barátoktól

o   nem élvezi a korábbi kedvenc elfoglaltságait, nem lel örömet bennük

o   megmagyarázhatatlan fizikai tünetek, mint a gyakori has- vagy fejfájás

o   a szokásosnál többet vagy kevesebbet eszik

“ Mindenki megtapasztalja a stressz és a szorongás érzését. Ez a folyamat elég gyakori, különösen a koragyermekkorban. De vajon tényleg az állandósult stressz okozza a problémát a gyereknél?  A folyamat valóban elhúzódik? Ha egy stresszel teli héten van túl a gyerek a szorongás elszáll, ahogy lenyugodtak a kedélyek. De ha a stresszes állapot tartós a gyerek életében és nem múlik el,  akkor érdemes szakértő segítséget kérni.”  –  mondja Dr. Spindel.

Hogyan segíthet a gyermekén?

Néhány megfontolandó tanács Dr. Spindeltől:

Tartsa a személyes kapcsolatot!

A legjobb módja annak, hogy növelje a rugalmasságot, az, ha közös programokat szerveznek, kötődnek egymáshoz.  Biztosítsa, hogy mindennap legyen olyan időszak, amikor csak egymásra figyelnek.

Lazítson a gyeplőn!

A családi élet sodrában megesik, hogy egyik dologtól rohanunk a másikig. Törekedjen arra, hogy legyen olyan idő mindennap, amikor a gyerek felhőtlenül tud játszani, pihenni. Minden gyereknek szüksége van a szünetre.

Iktasson be egészséges napi rutint, aminek legyen része az egészséges táplálkozás és a rendszeres alvásidő betartása!   

Konzultájon a gyermekorvossal!

Ha úgy tűnik, hogy gyermeke folyamatosan stresszes, szorongó állapota nem múlik.

Figyeljen magára!

Fontos, hogy szülőként kiegyensúlyozott legyen, ennek elérése és fenntartása elengedhetetlen gyermeke nyugodt, stressz-mentes életéhez.

Szerző: Vass Réka Anna orvostanhallgató

forrás: WebMD Health News