A melatonin természetes módon képződik az agy tobozmirigy nevű területén. A melatonin-termelés többlépcsős folyamat, amely során triptofán –szerotonin- majd melatoninná alakul. A folyamat kis idővel sötétedés után megy végbe, a szervezet melatonin-termelésének a csúcspontja pedig éjjel 2-3 óra között van. Ugyanakkor, ha a szemet csak egy kis fény is éri, mondjuk olyankor, mikor éjszaka a mosdóban felkacsoljuk a villanyt, a melatonin azonnal visszaalakul szerotoninná az agyban. Ilyenkor a villany lekapcsolása után el kell telnie egy kis időnek ahhoz, hogy ismét helyreálljon a normál melatonin-szint az agyban.
A melatonin fontos szerepe, hogy szabályozza a szervezet cirkadián ritmusát- vagyis a szervezet óráját- ezért lehet hatásos a melatonin pótlás a szervezet belső órájának visszaállításában.
A melatonin adása álmosságot okoz.
A szervezet a fáradtság által juttatja kifejezésre, hogy pihenésre van szüksége. Gyakorlatilag a nap bármely pontján érezhetjük magunkat kimerültnek, de normális esetben csak késő estére fáradunk el. Sötétedés után testünk elkezd melatonin-hormont termelni. Az agyban, a borsó nagyságú tobozmirigyben termelődő melatonin a kiváltó oka annak, hogy álmosnak kezdjük érezni magunkat és ágyba akarunk bújni. Ez egy napról napra ismétlődő mintázat.
Kutatók kimutatták, hogy a szervezet melatonin termelését a fény, helyesebben mondva a sötétség szabályozza. A sötétség beállta üzen a testnek, hogy fokoznia kell a melatonin termelést, és ettől elkezdjük álmosnak érezni magunkat. Azok az emberek, akik éjszaka dolgoznak, mesterséges módon fénynek vannak kitéve egy olyan időszakban, amikor a szervezet számára a sötétség lenne normális. Ilyenkor az agy blokkolja a melatonin termelést és felborítja az alvási ritmust.
A melatonin nem szintetikus altatószer. Ezzel együtt, ha a hatóanyagot tabletta formájában pótoljuk, kompenzálni tudjuk a szervezet melatonin hiányát, mely a mesterséges fény miatt jött létre. Bizonyos értelemben így becsapjuk a szervezetet, elhitetve vele, hogy éjjel van, és így bármikor előidézhető a fáradtságérzés. A melatonin tényleg a rendelkezésre álló legtermészetesebb altatószer.
Mi a JETLAG?
Ma már egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy távoli tájakra utazzanak. Az utazás eszköze legtöbbször repülőgép, amely a nagy sebesség következtében rövid idő alatt több időzónán is áthaladhat, aminek eredményeképpen biológiai óránk teljesen felborul. Más járművek esetében természetesen nagyobb térhez jutnak a kompenzációs mechanizmusok, illetve az átállás folyamatos – hiszen az indulástól a megérkezésig eltelt idő elegendő ehhez. Nyugat felé utazva a nappal megnyúlik (mikor nálunk 22 óra van, az időmérők Londonban még csak 21 órát mutatnak), keleti irányban viszont a megszokottnál hamarabb köszönt be az éjszaka. A tapasztalatok szerint a nyugati irányba való utazást a szervezet sokkal jobban tolerálja és az átállás hamarabb megtörténik, mint ha például Európából Ázsiába utaznánk (természetesen a Földet nem megkerülve, vagyis nyugatról keleti irányba). Szervezetünk napi ritmusát 5-6 órányi eltérés már komolyan megzavarja. A jetlag vagy más néven időzóna-betegség lényege, hogy az alvási periódusok felborulnak, a nappalok-éjszakák egymást követve ugyan, de hirtelen teljesen más ütemben érkeznek. Nagyjából három nap szükséges a teljes alkalmazkodáshoz. Az időzóna-betegség tünetei jelentős átfedést mutatnak az alvászavarok tüneteivel: az alvás felszínesebb, kevésbé pihentető, az alvási idő nem megfelelő hosszúságú. Nappal az utazó nagyfokú fáradtságot érez, gondolkodása beszűkülhet, jelentkezhet letargia, vagy ingerlékenység is. A vérnyomás megemelkedhet, a vérnyomáscsökkentő terápia felborulhat.
Kiváló szer időzónaváltás-szindróma (jetlag) ellen
A melatonin táplálékkiegészítővel hatékonyan megelőzhető az időzónaváltás-szindróma, azáltal, hogy a tabletta a kívánt időben emeli meg a melatonin szintet. Vagyis függetlenül az időeltolódástól, akkor fekszünk le aludni, amikor akarunk.
