A veleszületett fejlődési rendellenességek a magzati életben genetikai és/vagy külső környezeti tényezők hatására kialakuló, alaki (morfológiai), biokémiai vagy működési (funkcionális) zavarok, amelyeket születéskor vagy születés
Az optikában az asztigmatizmus vagy asztigmia (nem pontszerű leképezés) oka, hogy az optikai tengelytől viszonylag távol eső tárgypontból kinduló fénysugarak közül, a lencsén való áthaladás
Az asztigmia a szaruhártya egyenetlenségéből akadó fénytörési hiba. A szemnek nem egyetlen, hanem több fókuszpontja is van, ami megakadályozza az éles látást. Sem közelre, sem
A zöldhályog (glaukóma) a látóideg fokozatosan rosszabbodó károsodása. A vakság egyik leggyakoribb oka. Négy típusa ismert: zárt és nyílt zugú, veleszületett, és szekunder. A szembelnyomás
A jégárpa a szemhéjon kialakuló apró csomó egy faggyúmirigy kivezetőcsövének elzáródása miatt. Megelőzés a szemhéj megfelelő tisztításával lehetséges. Gyakran kezelés nélkül is elmúlik egy-két hónapon
A kancsalság (strabismus) a kétszemes együttlátás hiányát jelenti (az elnevezés görög szóból származik, a strabismos: ferde nézést jelent). A két szem nézővonala nem találkozik a
A Keratoconus (ejtsd: keratokónusz; a görög kerato- szaru, szaruhártya; és konos kúp szavakból), a szem degeneratív rendellenessége, melynél a szaruhártyában bekövetkező strukturális változások miatt annak
A kötőhártyagyulladás kialakulhat allergiás reakció részjelenségeként, de irritáló tényezők, illetve fertőzések (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták) hatására is. A kezelés rendszerint megoldja a kötőhártyagyulladást, a vírusfertőzés
A makula degenerációrendszerint 50 év felett jelentkező betegség. A felnőttkori szerzett vakság leggyakoribb oka. Két – egymástól eléggé különböző – fajtája van: az ún. száraz
A közellátó (rövidlátás, myopia) élesen látja a közeli tárgyakat, ám távolra csak homályosan lát. Emiatt távolra nézéskor hajlamos kancsalítani. Vagy a szemgolyó túlzott hossza, vagy
