Az alvás idejének csökkentésével visszaszorítható a gyermekek alvászavara

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

Dr. Michael Gradisar klinikai gyermekpszichológus most kezdi meg kutatását, amelyben azt próbálja meghatározni, lehet-e kezelni a gyermekkori álmatlanságot és szeparációs szorongást az ágyban töltött idő, illetve az alvás idejének csökkentésével.

A lefekvés elutasítását, a nehezen elalvást, a gyakori éjszakai felébredést és az ehhez hasonló magatartási alvászavarokat minden második gyermek átéli életének valamely pontján. A rendellenességet általában valamilyen félelem, a gyermekre vagy családjára leselkedő veszély érzése váltja ki.

Dr. Gradisar elmondta, korábbi kutatásai azt mutatták, hogy az alvással összefüggő szorongástól szenvedő gyermekek jobb minőségű alvást és kevesebb éjszakai félelmet tapasztaltak, ha később feküdtek le. Tavalyi kísérletében arra kérte a szülőket, hogy akkor fektessék le gyermeküket, amikor ténylegesen el szokott aludni, tehát ha a megszokott lefekvés időpontja 7 óra, de általában még két órát hánykolódik ébren szorongva, fektessék le 9 órakor. A kéthetes kutatási időszak végén a gyermekek jobb minőségű alvást, és szorongásuk jelentős csökkenését tapasztalták, különösen a szeparációs szorongást tekintve, ami azt jelentette, hogy anélkül is el tudtak aludni, hogy a szüleik a közelben lettek volna.

A kutatás most induló szakaszában Dr. Gradisar az ”alváscsökkentéses terápia” előnyeit fogja vizsgálni. A szülők alvási naplót fognak vezetni 21 napig, amelyben rögzítik gyermekük alvási mintáit a kezelés előtt, alatt és után, hogy meg lehessen határozni, vajon az alvás korlátozása, az ágyban töltött idő csökkentése, illetve a kettő ötvözése csökkenti-e a szorongás szintjét.

Az alapötlet az, hogy az alvás késleltetése álmosabbá teszi a gyerekeket, így csökkenti a lefekvéssel összefüggő szorongást. Dr. Gradisar azt reméli, hogy a technikát a hagyományos kognitív viselkedésterápiával párhuzamosan fel lehet majd használni a gyermekkori szorongásos zavarok kezelésében. A kutatás során meg kell találni az egyensúlyt abban is, milyen fokú álmosság befolyásolja az iskolai teljesítményt és az egyéb tevékenységeket, és mennyi előnnyel jár az alvás korlátozása.