Idén január 29-ére esik a lepra elleni harc világnapja. A Hansen betegség néven is ismert, lassú lefolyású fertőzést a Mycobacterium leprae vagy a Mycobacterium lepromatosis baktérium okozza, amik az idegrendszert megtámadva érzéketlenséget, akár végtagvesztést, vakságot, fulladást is okozhatnak.
Bár 1873-ban Gerhard Hansen norvég orvos izolálta a kórokozót sokan azt hiszik, legyőztük a betegséget. Ezért kezdeményezte 1954-ben Raoul Follereau francia újságíró, hogy külön napot szenteljenek a leprabetegek ápolására, ezzel is felhívva a figyelmet a veszélyre. Gyógymód 1982 óta elérhető, de hosszadalmas és költséges folyamatról van szó, ami máig nem érhető el mindenki számára.
A tudósok szerint már az ókorban is létezett lepra, ami a 11. században Kelet-Afrikából terjedt el világszinten. Napjainkban foltszerűen fordul elő, főleg Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. 80%-uk Indiában él, számuk egyre növekszik Mozambikban, Kongóban, Brazíliában, de 2014-ben a TV2 is filmet forgatott róluk, nem a világ másik felén, hanem a szomszédos Romániában, a Tichilesti lepratelepen. A lepra megihlette 20. századi magyar íróinkat is: Pilinszky János a Leprások voltak, Kardos G. György az Avraham Bogatir hét napja című művében emlékezett meg a kórságról. A Magyar Lepramisszió cikke szerint naponta 7-800 emberről derül ki, hogy fertőzött, és körülbelül 3 millió olyan gyógyult beteg él, aki maradandó károsodást szenvedett, mert nem kapott időben segítséget.
