A lepra világnapja

Idén január 29-ére esik a lepra elleni harc világnapja. A Hansen betegség néven is ismert, lassú lefolyású fertőzést a Mycobacterium leprae vagy a Mycobacterium lepromatosis baktérium okozza, amik az idegrendszert megtámadva érzéketlenséget, akár végtagvesztést, vakságot, fulladást is okozhatnak.

Bár 1873-ban Gerhard Hansen norvég orvos izolálta a kórokozót sokan azt hiszik, legyőztük a betegséget. Ezért kezdeményezte 1954-ben Raoul Follereau francia újságíró, hogy külön napot szenteljenek a leprabetegek ápolására, ezzel is felhívva a figyelmet a veszélyre. Gyógymód 1982 óta elérhető, de hosszadalmas és költséges folyamatról van szó, ami máig nem érhető el mindenki számára.

A tudósok szerint már az ókorban is létezett lepra, ami a 11. században Kelet-Afrikából terjedt el világszinten. Napjainkban foltszerűen fordul elő, főleg Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. 80%-uk Indiában él, számuk egyre növekszik Mozambikban, Kongóban, Brazíliában, de 2014-ben a TV2 is filmet forgatott róluk, nem a világ másik felén, hanem a szomszédos Romániában, a Tichilesti lepratelepen. A lepra megihlette 20. századi magyar íróinkat is: Pilinszky János a Leprások voltak, Kardos G. György az Avraham Bogatir hét napja című művében emlékezett meg a kórságról. A Magyar Lepramisszió cikke szerint naponta 7-800 emberről derül ki, hogy fertőzött, és körülbelül 3 millió olyan gyógyult beteg él, aki maradandó károsodást szenvedett, mert nem kapott időben segítséget.

Azt írják „A lepra előfordulása tehát nem mérhető egy járvány számaihoz. Azonban az emberéletekre és életminőségre gyakorolt negatív hatásában rendkívül súlyos.”