A kutatások vezetője Dr. Christos Georgiades, a Hopkins intervenciós radiológusa. Georgiades szerint az egyetlen probléma jelenleg az, hogy eddig csak öt centiméternél kisebb átmérőjű daganatok krioablációjával (fagyasztásával) szereztek tapasztalatokat. Négy centiméterig azonban mindenképp a fagyasztást kellene előnyben részesíteni a műtéttel szemben. Georgiades és munkatársai az Intervenciós Radiológusok Társaságának konferenciáján számoltak be eredményeikről hétfőn San Diegoban.
A krioabláció során képalkotó vizsgálatokkal lokalizálják a kezelésre váró területeket, majd kisméretű lyukakon át lefagyasztják azokat. Többnyire egynapos ambuláns kezelés keretében történik a beavatkozás, mely az Egyesült Államok egész területén több kórházban is rendelkezésre áll már. Az eddigi irányelvek szerint az első választandó kezelés veserák esetében a laparoszkópos (hastükrözés során történő) sebészi eltávolítás. Fagyasztást csak a több súlyos betegséggel küszködő, beszűkült vesefunkciójú, többszörös, vagy visszatérő daganatos, vagy nehezen altatható betegeknek ajánlottak. A veserák ötvennégyezer – általában idős korú – amerikait érint évente, és évi tizenháromezer halálesetért tehető felelőssé. A rákos esetek háromnegyedét még olyan stádiumban fedezik fel, amikor a fagyasztásos technikával jó esély van a gyógyulásra.
A mostani vizsgálatba 68 beteget (átlagéletkor 67 év) vontak be. Összesen 73 vesetumort kezeltek fagyasztással, közülük 10 jóindulatúnak bizonyult. A beavatkozást követően három, hat és tizenkét hónappal CT, valamint MRI felvételeket készítettek, majd két-három évig követték nyomon a betegek sorsát. Négy centiméteres átmérőig a krioabláció a daganatok száz százalékát elpusztította. A hét centiméteres tumorok csaknem száz százalékban pusztultak el, míg a ritkán előforduló tíz centiméteres daganatok kétharmadában volt sikeres a kezelés. Az utánkövetés időtartama alatt egyik esetben sem találtak bizonyítékot vesén kívüli daganatterjedésre.
A másik vizsgálat során 73 betegen végzett 81 beavatkozás szövődményeit követték nyomon két éven át. A kezeléssel összefüggésben nem fordult elő haláleset, és bár az esetek hét százalékában előfordult valamilyen szövődmény,őfordult valamiihét százalékában előfordult valamiiékot vesén kívüli gkéttehető felelőssé. a kutatócsoport szerint a módszer kiemelkedően biztonságos. A krioabláció természetesen nem minden esetben alkalmazható (a túl mélyen ülő, vagy túl nagy daganatoknál veszélyes lenne), ilyenkor marad a hagyományos sebészi kezelés. Az esetek két-harmadában vagy három-negyedében azonban a fagyasztást kellene előnyben részesíteni.
