A kutatók hosszú ideig úgy vélték, hogy az egészséges agysejtek nem tudnak regenerálódni, miután az agydaganat elpusztítását célzó sugárzás éri őket. A Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem a Stem Cells szakfolyóiratban közzétett legújabb egérkísérletéből azonban az derül ki, hogy a neurális őssejtek, az új agysejtek forrásai, ellenállnak a besugárzásnak, és egy hibernációhoz hasonló állapotból fel lehet ébreszteni őket, hogy szaporodjanak és új sejteket hozzanak létre, amelyek képesek a migrációra, pótolják a sérült sejteket, és talán az elveszett működést is helyreállítják.
„A neurális őssejtek olyanok, mint a különleges erők katonái” – magyarázta a kutatás vezetője, Alfredo Quiñones-Hinojosa. „A sugárzás súlyos hatása ellenére készenlétben állnak, arra várva, hogy újraaktiválják őket. Most már csak arra kell rájönnünk, hogyan használhatjuk ki az ezekben az őssejtekben rejlő lehetőséget az emberi agy károsodásának helyreállítása érdekében.”
A kísérlet során a kutatók a humán rákkezelésben alkalmazott sugárzást utánzó technikával sugározták be az egereket. A sugárkezelést követő hetekben lizolecitint fecskendeztek be az állatokba. Ez a kémiai anyag egy mielinhüvelyt pusztító agyi lézió létrehozása révén okoz agykárosodást, hasonlóan a szklerózis multiplex betegséghez. Kiderült, hogy az agy szubventrikuláris zónájában lévő neurális őssejtek új sejteket hoztak létre, amelyek a sérült területre siettek, hogy megmentsék a frissen sérült sejteket. Egy hónappal később az új sejtek beépültek a mielinhüvely-pusztuláson átesett területbe, ahol új mielin termelődött.
Az eredmények Quiñones-Hinojosa szerint nem csak az agydaganatos betegek, hanem az egy idő után maradandó agykárosodást okozó progresszív neurológiai betegségekben, például szklerózis multiplexben vagy Parkinson-kórban szenvedő betegek számára is nagy jelentőséggel bírhat.
