A Massachussets Technológiai Intézet (MIT) tudósai által létrehozott nanomolekulák csak a vérerek sejtfalában található károsodott sejteket célozzák meg. Ha rácsatlakoztak a beteg sejtekre, az általuk hordozott gyógyszert célzottan juttathatják el pontosan a megfelelő helyekre. A Brit Szívgyógyászati Alapítvány kutatói szerint azonban a módszer még messze van a tökéletestől, és jó pár évnek el kell még telnie, hogy a gyakorlatban is alkalmazhatóvá váljon.
Az artériák meszesedését okozó ateroszklerózis idővel olyan elzáródások kialakulásához vezethet, amelyek halálos kimenetelű szívrohamot okozhatnak. Ennek kezelésére a specialisták általában apró ballonokat használnak, amelyekkel megnyitják a vérereket, és egy stentnek nevezett csövet helyeznek el bennük, amelyek biztosítják a vér útját.
Ez a folyamat gyakran a stent körüli szövetek burjánzását okozza, amely az artéria újbóli elzáródásához vezethet. A legújabb stentek már gyógyszert tartalmazó időzített tasakokkal vannak ellátva, amelyeket a cső folyamatosan juttat a véráramba, hogy megelőzze a szövetburjánzást.
Az MIT tudósai azonban máshogy szeretnék eljuttatni a gyógyszert a szükséges helyre. A most kifejlesztett nanomolekulákat olyan fehérjékkel vonták be, amelyek csak a vérerek bazális membránjához csatlakoznak. Ez a struktúra csak az érfal károsodásakor van jelen, így biztos, hogy a nanomolekulák a megfelelő helyre juttatják a gyógyszert.
