A daganatok kialakulása során a sejtek osztódásának szabályozása meghibásodik, így azok korlátlanul képesek növekedni – megbetegítve a szervezetet. A Weizmann Intézet munkatársai az egyik ilyen növekedést fenntartó jelátvitelt voltak képesek gátolni. A jel általában a sejtmembrán felől éri a sejtet, és annak a plazmán keresztül el kell érnie a magot. Ehhez másodlagos hírvivő hálózat aktiválódása szükséges, ennek egyes elemeit (MEK1, MEK2, ERK1 és ERK2) mintegy két évtizeddel ezelőtt vázolta Rony Seger professzor és munkacsoportja. A jelátvitel hibájából adódó túlzott aktivitás számos daganat kialakulásában szerepet játszhat.
A professzor tudományos érdeklődésének középpontjában a rendszer finomszabályozása áll. Négy évvel ezelőtt a Weizmannban működő munkacsoport leírta a folyamat egy kritikus lépését: a jel sejtmagba való eljutását: az enzimekben lévő NTS-nek elnevezett szakasz foszforiláció során módosul, így képes átjutni a maghártyán. Ezt követően a tudósok egy NTS-hez hasonló peptidet fejlesztettek ki, mely meggátolta a serkentő jel továbbítását. Végeredményben a sejtek osztódása leállt, kísérleti egerekben pedig nem növekedett a rosszindulatú daganat. A módszer sikeresnek tűnik a bőr rosszindulatú festéksejtes daganatának kezelésében, azonban ennek igazolására további biotechnológiai vizsgálatok szükségesek.
