Tudományos vizsgálatok szívünk védelmében

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában elsősorban saját életmódunk játszik meghatározó szerepet – többek között az elhízás, a magas vérnyomás és vércukorszint, a mozgáshiány, a túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás, a magas koleszterinszint, a sok stressz mind közreműködnek a betegség kialakulásában. Sajnos ezen betegségek egyik legfőbb közös jellemzője, hogy általában nagyon sokáig nem okoznak semmilyen panaszt, így sokszor csak akkor észleljük, hogy baj van, amikor már komolyra fordul a helyzet. A WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint a szív- és érrendszeri betegségek évente több mint 17,5 millió emberéletet követelnek világszerte. Hazánkban sajnos ez a helyzet még rosszabb – a kardiovaszkuláris betegség következében elhunyt betegek aránya mintegy 45 százalékkal magasabb, mint az európai átlag.

A szív- és érrendszeri betegségek kezelésben a rizikó faktorok visszaszorítása mellett, kiemelkedően fontos a rendszeres orvosi felügyelet és szakszerű terápia, amely a megelőzés mellett betegek életminőségének javítását szolgálja. Napjainkban világszerte számos olyan kutatás folyik, amely a szív- és érrendszeri események, illetve annak szövődményeinek megelőzését vizsgálja, ezáltal egyre hatékonyabb terápiás eljárásokat kidolgozva. A nemzetközi kardiológiai kongresszusokon legutóbb nyilvánosságra hozott két jelentős mérföldkőnek számító vizsgálati program, az ONTARGET és RE-LY, már mind magyar betegek bevonásával folytak. Ez azért is fontos, mert a pontos magyar beteginformációk mellett, ezáltal a legkorszerűbb terápiák is elérhetővé válnak a hazai betegek számára.

A nemzetközi jelentőségű vizsgálatokban való részvétel továbbá komoly elismerést jelent a magyar szakma számára is: az ONTARGET az egyik valaha folytatott legnagyobb betegszámú klinikai vizsgálat, amelynek keretében egy olyan vérnyomáscsökkentőt teszteltek, amely 25 százalékkal csökkenti a súlyos szív- és érrendszeri események, azaz a stroke vagy szívinfarktus bekövetkezésének esélyét. A vizsgálat mintegy 40 országban 25 000 beteg részvételével folyt – Magyarországról mintegy 20 centrum 600 betege vett részt.

Egy másik, szintén áttörésnek számító vizsgálati eredményekkel szolgáló kutatás a RE-LY vizsgálat volt. Az eredmények bebizonyították, hogy a tesztelt orális véralvadásgátló 34 százalékkal csökkenti a stroke és a szisztémás embólia kialakulásának esélyét a szívritmuszavarban szenvedő betegek esetében, és hatásának köszönhetően 20 százalékkal ritkábban alakultak ki vérzéses szövődmények. Az ebben a vizsgálatban résztvevő több mint 18 000 betegből 172 magyar volt.

Mindkét vizsgálatot Dr. Keltai Mátyás vezette hazánkban: “Ezek a vizsgálatok, amelyekben mi magyar orvosok és betegek is részt vettünk, fontos és új távlatokat nyitnak a gyógyszeres kezelés korszerűsítésében és a megelőzésben is.

A krónikus alvadásgátló kezelés sok tízezer beteg mindennapjának gondja. Az erre irányuló vizsgálat eredményei alapján várhatóan egyszerűbbé és biztonságosabbá fog válni ezeknek a betegeknek a kezelése. A kardiológusok nagy örömmel fogadták az eredményeket. Várhatóan néhány hónap múlva, a hivatalos regisztráció után bevezetésre fog kerülni az új eljárás.

A megelőzés majdnem minden embert érint. Nem elsősorban orvosi feladat. Mindenki saját maga és a családja számára a legfontosabb. Saját magunknak kell tudnunk azt, hogy mit tehetünk, mit kell tennünk magunkért – azért hogy hosszú, egészségben, örömben eltelt életet élhessünk. Persze a dohányzás elhagyásában, az egészséges étrend kialakításában, a rendszeres mozgás szükségességének felismerésében az orvosok, nővérek, dietetikusok is tudnak segíteni, és meg tudják mutatni, hogy vannak-e olyan gyógyszeres kezelések is melyek a megelőzés számára hasznosak (vannak). A koszorúérbetegségek megelőzésében például négy olyan gyógyszercsoport van, melyekről igazolódott, hogy csökkentik a halálozás kockázatát. A terápiában fontos szerepet játszanak maguk a betegek – az orvos csak akkor tud segíteni, ha a beteg a közös cél érdekében együttműködik, kéri a segítséget és tartja magát a javasoltakhoz.” – mondta el az Országos Kardiológiai Intézet professzora a vizsgálattal kapcsolatban.