Több a daganatos betegség

A szerdai Nemzetközi Rákellenes Nap előtt kiadott jelentés szerint 2008-ban világszerte több, mint 12 millió új daganatos beteget diagnosztizáltak, amelyek 7,6 millió ember halálát okozták. Az új esetek több, mint fele és a halálozások mintegy 60 százaléka a fejlődő országokban történt, ahol a szegényes egészségügyi infrastruktúra gyakran azt jelenti, hogy a rák egyenlő a halálos ítélettel.

“A fejlődő világban a rák egy olyan rejtett válság, amelynek nagy része nem kerül napvilágra, nem diagnosztizálják és nem kezelik” – mondta el David Kerr, a jelentésben közreműködő Oxford Egyetem klinikai farmakológia és onkoterápia professzora. “A daganatos betegségek túlélési mutatója a fejlődő országokban különösen rossz. A tudatlanság, a megbélyegzés és a hagyományos gyógyítók felkeresése azt jelenti, hogy a legtöbb ember nem keres orvosi segítséget, csak amikor állapota előrehaladott és már nem gyógyítható.”

Az egészségügyi alapítvány és konzultáns Axios International által kiadott jelentés szerint 2030-ra évente 20 millió új daganatos eset lesz és 13 millióra emelkedik majd a halálozás. Számos olyan okot jelöl meg, amely az eddig főleg a fejlett gazdasággal rendelkező országokban áldozatait szedő rák ilyen gyorsan terjed a szegényebb országokban. Az egyik az, hogy az emberek tovább élnek és az öregedéssel együtt a daganatos betegségek kialakulásának kockázata is emelkedik.

A másik a modern életstílus térhódítása, amelynek jellemzői a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kevés testmozgás és a zsírokban és szénhidrátokban gazdag, de rostszegény étrend. Egy harmadik tényező a daganatok fertőzésekkel való összefüggése, mint például améhnyakrákkal és vastagbélrákkal összefüggésbe hozható humán papillomavírus (HPV), a hepatitis B és C vírus által okozott májdaganat, a Helicobacter pylori által kiváltott gyomorrák és a herpeszvírus okozta Kaposi-szarkóma. Az AIDS-vírus által legyengített immunrendszer fokozottan sérülékeny.#img1#

Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a három leggyakrabban diagnosztizált daganattípus a férfiaknél a tüdő-. gyomor- és májrák, a nőknél az emlő-, méhnyak- és gyomorrák. Azonban az a hálózat, amely idejekorán figyelmezteti a veszélyeztetett embereket, szinte teljesen hiányzik. Például a fejlett országokban a nők 63 százaléka eljut méhnyakrákszűrésre, ám ez a fejlődő országokban csak 19 százalék.

“Mostanában jelentős előrelépés történt több daganatfajta korai felismerésében, külünösen az emlő- és méhnyakrák esetében, mégis a fejlődő országokban öt emberből négynél csak akkor állítanak fel diagnózist, amikor már előrehaladott állapotban van a betegségük” – magyarázta Joseph Saba, az Axios vezérigazgatója egy sajtóközleményben.