Több a cukorbeteg a kukoricaszirupot használó országokban

A tanulmány ugyan nem ok-okozati viszonyt tárt föl a kukoricaszirup és a cukorbetegség között, a végkövetkeztetés alapján a kórkép kettes típusa 20 százalékkal magasabb arányban fordul elő ott, ahol ezt a bizonyos édesítőt használják. Az adalékanyag fokozott bevitele és a diabétesz kockázata közötti összefüggést nem befolyásolja az egyén összes cukorfogyasztása és testtömege. A szerzők feltételezik, hogy valamilyen konkrét kémiai összefüggés áll a jelenség hátterében. ”A kukoricaszirup magas fruktóztartalmának lebontása lehet a kulcs” – magyarázta a kutatást vezető Michael Goran, a Dél-Karolinai Egyetem professzora.

A kettes típusú cukorbetegséget jellemzően az elhízáshoz köti az orvostudomány, és világszerte vezető haláloknak számít. Goran professzor és csapatának becslései szerint 2030-ra a Föld lakosságának 8 százaléka diabéteszes lesz. Az arány növekedése elsősorban a fejlett országokat sújtja, ahol a nyugati kultúra jelenlegi elvárásainak megfelelően óriási a szénhidrát-fogyasztás.

De vajon minden cukor egyforma a szervezetünk szempontjából? A friss tanulmány alapján nem, mivel a fruktóz más anyagcsereúton halad keresztül, mint a glükóz. Előbbit a máj az inzulintól függetlenül bontja le, és onnan rögtön zsírrá alakulhat. Jelen kutatás 199 nemzet 20 éven felüli tagjainak testtömegindexét, illetve a cukorbetegség előfordulását vette górcső alá. A BMI, a napi kalória- és cukorbevitel összehasonlítható volt a kukoricaszirup-fogyasztásra való tekintet nélkül. Mégis több diabéteszes beteget találtak ott, ahol a táplálkozás része volt ez az adalékanyag. Az amerikaiak a világ első számú fogyasztói, évente fejenként csaknem 25 kilogramm kukoricasziruppal. Az 1990-es években az ottani élelmiszerek cukortartalmának kétötödét adta ez az alternatíva, s ma is igen népszerű. A lista második helyén Magyarország szerepel, fejenként majdnem 21 kilogrammos fogyasztással, majd Szlovákia, Kanada, Bulgária és Belgium következik. A kukoricaszirupból Indiában, Szlovéniában, Litvániában, Írországban és Svédországban fogy a legkevesebb.

A legelöl található országokban 8 százalék volt a diabétesz előfordulásának aránya, szemben a leghátul lévő 6,7 százalékával. Ez a különbség egyötödnyi ugrást jelent, ami jelentős. A mindennapi táplálkozás nyelvére lefordítva így fogalmaztak a szakértők: ”Van a jó, a rossz és a csúf fruktóz. Az almában található vegyület a jó, a sima cukorban lévő a rossz, a kukoricaszirup pedig a csúf.

Az élelmiszeripar képviselői azonban súlyosan hiányosnak ítélik meg Goran professzor és csapatának munkáját.