”A halálozás kockázatának csökkentése független. Bármit tesznek is a sztatinok, az független attól, amit a testmozgás tesz” – magyarázta a kutatás vezetője, Peter Kokkinos, a Washingtoni Veteránkórház kardiológus professzora. ”Amikor a kettőt ötvözzük, még jobb eredményeket kapunk. Ha valaki sztatint szed, a halálozás rá leselkedő kockázata körülbelül 35 százalékkal alacsonyabb, mint ha nem szedné a gyógyszert, ha pedig testedzést is végez, a halálozás az állóképesség javulásával fordított arányban akár 70 százalékkal is csökkenhet.” Kokkinos közepes intenzitású, rendszeres testmozgásról beszélt, nem intenzív edzésről. ”Napi harminc perc gyors séta nem olyan megerőltető” – tette hozzá.
A sztatinok közé tartoznak az atorvasztatint, a fluvasztatint, a pravasztatint, a roszuvasztatint és a szimvasztatint tartalmazó készítmények. Kokkinos azt is elmondta, hogy vannak olyan betegek, akik a mellékhatások miatt nem szedhetnek sztatinokat. A szakértő szerint az ő esetükben a testmozgás önmagában is legalább ugyanolyan mértékben csökkenti a halálozás kockázatát, mint a gyógyszerek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy aki teheti, ne szedje a sztatinokat.
A Lancet legfrissebb számában megjelent tanulmányban Kokkinos arra szólít fel mindenkit, hogy keljen fel a kanapéról, és sétáljon. ”Már heti körülbelül 150 perc lendületes séta elég” – tanácsolja a professzor.