Szívműtét után tüdőgyulladás

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

Az eredményeket az Amerikai Szív Szövetség 2011. évi Tudományos Ülésén tették közzé. Ezekből az is kiderült, hogy legtöbbször a beavatkozást követő két héten belül alakul ki a fertőzés, és nem egy hét alatt, mint azt korábban gondolták. ”Eddig főként a mellkasi műtéti seb fertőződésére koncentráltak, és nem az olyan gyakori megbetegedésekre, mint a tüdőgyulladás” – mondta el Michael A. Acker, a kutatás vezetője, az Egyetem szívsebészeti osztályának vezetője. ”Az új kutatás lehetővé tehet egy sokkal hatékonyabb protokollt, hogy csökkenteni lehessen az összes fertőzés előfordulási arányát.”

A kutatók több mint 5100 beteg adatait elemezték a szív-mellkas-sebészeti kísérleti hálózatból (CTSN). A 64 év átlagéletkorú betegeket kilenc Egyesült Államokbeli és egy kanadai oktatókórházból gyűjtötték össze. Átlagosan 14 nappal a műtétet követően léptek fel a nagyobb fertőzések. A megbetegedések 42 százaléka a kórházból való elbocsátást követően jelentkezett.

”A betegek felénél a fertőzésnek semmilyen jelét nem lehetett látni a kórházból való távozás idején” – ecsetelte Acker. ”Később vissza kellett térniük az osztályra a fertőzés miatt. Ebből az egyik leszűrhető tanulság az, hogy a páciensek sokkal gondosabb megfigyelést igényelnek távozás után.”

Az elemzésben nem vizsgálták olyan betegek adatait, akik már műtét előtt fertőzésen estek át. Az adatok közt 7561 fertőzéses esetre bukkantak, melyből 300 számított súlyosnak (a betegek 6 százaléka), 461 pedig kisebb megbetegedésnek (8,1 százalék). Legtöbbjükön koszorúér  bypass műtétet, illetve billentyű-operációt hajtottak végre. Többféle tényező is növelni látszott a fertőzés kialakulásának kockázatát: például a pangással járó szívelégtelenség, a magas vérnyomás, a krónikus tüdőbetegség, továbbá a kortikoszteroidok használata.