Azonban nem minden emlőrák halálos. Egyes esetekben a daganat olyan lassan növekszik, hogy a páciens előbb meghal más betegségben, de lehetséges, hogy a tumor évekig alvó stádiumban marad vagy akár zsugorodhat is.
Mivel az orvosoknak fogalmuk sincs, hogy a daganat ártalmatlan vagy halálos lesz a jövőben, hajlamosak minden diagnosztizált beteget kezelni. Azonban az erős gyógyszerek, sugárkezelés vagy műtét segítségével végzett terápia is károsítja a szervezetet. Éppen ezért életbevágóan fontos tudni, hány beteget kezelnek feleslegesen, különösen a rendszeres mammográfia tetemes költségei miatt.
Karsten Jorgensen és Peter Gotzsche, a koppenhágai Nordic Cochrane Központ kutatói ausztrál, brit, kanadai, norvég és svéd szűrőprogramok adatait elemezték, megfigyelték a szűrőprogramok bevezetése előtt és után hét évvel zajló trendeket. Azt találták, hogy amikor bevezették a szűrőprogramokat, az orvosok valóban több emlőrákos beteget szűrtek ki, azonban több olyan nőt is kezeltek, akiknél nem lett volna erre szükség. „Minden harmadik, a szervezett szűrőprogramok keretében diagnosztizált emlőrák túl van diagnosztizálva” – becsülték meg a szerzők.
A szintén a BMJ-ben megjelent egyik szerkesztőségi kommentárban Gilbert Welch, a vermonti Dartmouth Egészségügyi Szabályozási és Klinikai Kutatóintézet professzora azt írta, az eredmények kulcskérdést vetnek fel arról, vajon az elkerült halálesetek és a szűrőprogramok okozta károsodások valóban megérik-e. Egy tanulmány szerint minden két „túldiagnosztizált” nőből egynek sikerül megmenteni az életét, míg egy másik vizsgálat sokkal nagyobb számot mond: a feleslegesen kezelt esetek közül csak minden tizedik ment életet.
Welch arra szólította fel az orvosokat, hogy egy egyszerű, az emlőrák terápiájának kockázatait és előnyeit bemutató statisztikai táblázattal segítsék a nők döntését. „Kétség nem férhet hozzá, a mammográfia valóban segít sok nőnek, azonban másoknak árthat” – mondta el Welch. „Nem létezik helyes válasz, mindenkinek magának kell döntenie.”
