Az 1989. és 2003. közötti diagnosztizált eseteken alapuló irányvonal a volt kommunista, kelet-európai országokban lesz a legmagasabb. A The Lancet brit folyóirat által közzétett tanulmány szerint a növekedés olyan drámai mértékű, hogy nem lehet egyedül a géneknek tulajdonítani. A valószínű tettes a „modern életmód”.
A potenciálisan halálos cukorbetegség 246 millió embert érint világszerte, és 2025-re már közel 380 millióan fognak szenvedni a rendellenességben – írja honlapján a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF).
Az 1-es típusú diabétesz általában gyermekkorban és a korai kamaszkorban jelenik meg. Az immunrendszer elpusztítja a sejteket a hasnyálmirigyben, amely az inzulint termeli, azt a hormont, amely a glükózt energiává alakítja. Ennek következtében a vércukorszint veszélyes mértékben megemelkedik.
Szakértők szerint a betegséget vélhetően a genetikai sebezhetőség és a környezeti hatások együttesen okozzák. Ezek közé tartozik a testtömeg és a testmagasság növekedése, a korai fertőzések kisebb mértékű behatása gyermekkorban, valamint a császármetszéssel történő születés.
A 2-es típusú cukorbetegség, amely sokkal több embert érint, mint az 1-es típus, akkor alakul ki, amikor nincs elegendő inzulin, vagy a sejtek érzéketlenné válnak a termelt inzulinra. Közvetlen összefüggésben áll a krónikus elhízással, amely a kényelmes életmód, valamint a cukros és zsíros ételek túlsúlya miatt járványos méreteket ölt az iparosodott országokban.
