”A citológiai vizsgálat (Pap-teszt) még időben kiszűri a betegséget, ezért az előnye elvitathatatlan.” – vélekedett a kutatás vezetője, Dr. Bengt Andrae, az Uppsala Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjának munkatársa.
A BMJ című folyóirat által közölt tanulmány szerzői több mint 1200 svéd nő adatait dolgozták fel, akiknél 1999 és 2001 között diagnosztizáltak méhnyakrákot. Az adatok szerint a rendszeresen ellenőrzött betegek 92 százaléka gyógyult meg, szemben a szűrésre nem járók 66 százalékával. Az időszak alatt elhunyt 400 beteg 75 százaléka nem járt ellenőrzésre.
A kivizsgálással nem szabad megvárni a tünetek jelentkezését, mivel azok rendszerint csak akkor észlelhetőek, amikor a daganat már a test egyéb részeire is tovább terjedt. Ekkor pedig már általában igen előrehaladott állapotánál tart a betegség.
Az Amerikai Rákkutató Társaság ajánlása szerint az első szűrést a szexuális élet megkezdését követő három éven belül, de legkésőbb 21 éves korban kell elkezdeni, majd egy-kétévente megismételni. 30 éves kor után háromévente elegendő járni, akinek pedig 70 éves koráig jók lettek az eredményei, abba is hagyhatja az ellenőrzést. A szexuális partnereiket gyakran váltogató nők azonban jól teszik, ha életkortól függetlenül évente kivizsgáltatják magukat.
Noha a HPV-oltás segítségével a méhnyakrákos esetek 70 százaléka elkerülhető, a vakcina nem teszi feleslegessé a citológiai vizsgálatot, ugyanis nem véd a daganat minden típusa ellen. Andrae figyelmeztetett: az is elképzelhető, hogy már az injekció beadatása előtt megkezdődött a betegség kialakulása.
