Az Európai Bizottság határozata értelmében a terméket olyan lokálisan előrehaladott vagy áttétet adó nem kissejtes tüdőrákban szenvedő felnőtteknél alkalmazhatják, akiknél ún. EGRF-mutáns tumor alakult ki. Az epidermális növekedési faktor receptorát (EGFR) kódoló gén mutációja az európai tüdőrákos betegek 10-15%-ánál jellemző, és egyes tanulmányok arra utalnak, hogy az készítmény az ilyen típusú daganatok esetében különösen hatékony. Az EB döntése egyébként nem szolgált nagy meglepetéssel, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) áprilisban pozitív elbírálást adott ki a gyógyszerről.
Az Astra szere Japánban már forgalomban van, más piacokra azonban eddig nem sikerült betörnie, miután egy 2004 decemberi, teljes populációra kivetített fázis-III klinikai vizsgálatban nem mutatott szignifikáns előnyöket tüdőrákos betegek kezelése során. Az Astra termékének visszatérése most akár fenyegetést is jelenthet az OSI Pharmaceuticals és a Roche által forgalmazott konkurens készítményre, amelyet szintén tüdőrák-terápiában alkalmaznak.
A gyógyszer hatását egy sejtfelszíni receptor enzim gátlásán keresztül fejti ki, amelynek következtében megakadályozza a tumorok növekedéséhez és terjedéséhez szükséges jelátviteli utak működését.
Az AstraZeneca a gyógyszerrel újabb klinikai vizsgálatot tervez, amelynek keretében a készítmény kaukázusi populációban mutatott hatékonyságát térképezné fel. A vizsgálati tervről a gyógyszergyár már megkezdte az egyeztetéseket az EMEA-val. Az a tény, hogy a hatóság támogatja a daganatellenes szer alkalmazását bizonyos tüdőrákos betegcsoportoknál jól jellemzi azt az általános trendet, amely a rákbetegek kezelését minél inkább egyénre szabottá kívánja tenni.
