A világ legtöbb országában minden 10. embert érint valamilyen fokú vesezavar, akiknek jelentős hányada egyáltalán nem tud betegségéről. A legtöbb ember nincs is tisztában azzal, hogy milyen kulcsfontosságú szerepet tölt be szervezetük működésében a vese, és hogy a vesekárosodás milyen komoly, akár végzetes következményekkel járhat. A vesebetegség előfordulása napjainkban egyre gyakoribb, a betegek száma évente mintegy 6-7 százalékkal növekszik.
A Nemzetközi Nephrologiai Társaság és a Vesealapítványok Nemzetközi Szövetsége által megrendezett Vese Világnapjának célja világszerte felhívni a figyelmet a vesebetegség veszélyeire, valamint a megelőzés és rendszeres szűrés fontosságára. Az idei világnap fókuszpontjában a szív-érrendszeri betegségek és a vesebetegség közötti szoros kapcsolat áll.
A vesebetegség kialakulásának hátterében leggyakrabban olyan népbetegségek találhatók, mint a magas vérnyomás, illetve a diabétesz, vagy e kettő kombinációja. Előrehaladott vesekárosodás esetében jelentősen beszűkül a veseműködés. Ennek következtében egyrészt a szervezetben felhalmozódnak a káros anyagok, másfelől pedig a vese nem képes eltávolítani a felesleges folyadékmennyiséget. A krónikus vesebetegség legtöbb esetben nagyon sokáig nem okoz semmilyen tünetet, s amikor észreveszik, gyakran már késő. Ez esetben nem marad más megoldás, csak a beteg élete végéig tartó dialízis, vagy a transzplantáció.
Élettani értelemben a vese a keringési rendszer létfontosságú része. A szervezetben lévő só- és vízmennyiség szabályozásával biztosítja vérnyomásunk egyenletességét, ezért bármilyen fokú vesezavar kedvezőtlenül érinti a szív funkcióit. Ugyanakkor a keringési rendszer betegségei is visszahatnak a vese működésére, amely krónikus szívelégtelenség kialakulásához vezethet. A szív-érrendszeri betegségek amellett, hogy segítik a vesebetegség kialakulását, sokszorosára emelik az olyan betegségek, mint a szívelégtelenség, a szívroham és a szélütés kockázatát vesebetegek esetében: szív-érrendszeri szövődmények következtében hal meg idő előtt a vesebetegek mintegy fele.
Tekintve, hogy hazánkban a hipertóniások száma meghaladja a kétmilliót, a cukorbetegek száma pedig egymillió körül jár, népegészségügyi szempontból is óriási szerep hárul a megelőzésre. Pár alapszabály – például a túl sós ételek és dohányzás mellőzése, gyakori mozgás és vérnyomásmérés – betartásával csökkenthetjük a vesebetegség kockázatát, de fontos a rendszeres szűrés is, amely még időben lehetővé teszi a vesebetegség felismerését, gyógyszeres kezelését. Napjainkban a fejlett orvostudománynak köszönhetően a korai időszakban számos korszerű terápia áll rendelkezésre a maradék veseműködés fenntartására, azonban ebben nagy felelősség hárul a háziorvosokra, akik a rendszeres szűrővizsgálatok alakalmával időben ki tudják szűrni a veseelégtelenséget.
”Magyarországon több mint 10.000 ember szorul rendszeres dialízisre, ebből nálunk a budapesti központban több mint 179 beteget kezelünk, akik hetente háromszor jönnek hozzánk, hogy megkapják a számukra életmentő kezelést. Úgy gondolom, az ilyen figyelemfelhívó megmozdulások, mint a Vese Világnapja nagyon fontosak, mert segítségével megszólíthatjuk, edukálhatjuk a szélesebb nyilvánosságot. Emellett el tudjuk érni a háziorvosokat is, akik az éves laborvizsgálatok keretében ellenőrizni tudják a vesefunkciót, megelőzve ezáltal a súlyosabb esetek kialakulását” – mondta el Prof. Dr. Kiss István, a B. Braun Avitum Zrt. budapesti dialízisközpontjának orvosigazgatója.
