Összefogás a tüdőrák ellen

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

November világszerte a Tüdőrák Hónapja (Lung Cancer Awareness Month). Története 1995-ben még egy világnapi megemlékezéssel indult, de az erősödő összefogás az utóbbi években már egy egész hónapra kiterjedő programjával hívja fel a figyelmet az egyik legpusztítóbb daganatos betegségre.

A dohányzás visszaszorítása különösen fontos a gyermekek, fiatalok körében. Egyszerűbb és olcsóbb a tüdőrákot elkerülni, megelőzni, mint nagy költséggel, korlátozott eredményességgel, kedvezőtlen életkilátással tüdőrákos beteget kezelni!

A tüdőrák a legtöbb áldozatot követelő rák: másutt csökken, nálunk nem

Az Európai Unióban jelentősen csökkent a tüdőrák miatt bekövetkezett halálesetek száma. Az egyes tagországok mutatói azonban jelentősen különböznek. A szomorú listát összességében is Magyarország vezeti, a férfiak tüdőrákos halálozásában pedig nemcsak az Európai Unió, de az egész világ legrosszabb statisztikáját produkáljuk. Annak ellenére így van ez, hogy a tüdőrák előfordulási gyakorisága az utóbbi években már a magyar férfiak körében sem emelkedett.

Korábbra visszatekintve megállapíthatjuk, hogy hazánkban az elmúlt két-három évtizedben robbanásszerűen nőtt meg a tüdőrákos megbetegedések száma. 1945-höz képest mintegy tízszeres a növekedés, s ez jelenleg évente mintegy tízezer újonnan felfedezett beteget jelent. A férfiak között a betegség előfordulása az utóbbi években stagnál, illetve enyhén csökken, a nőknél azonban töretlen a növekedés üteme.

Ahogy a világon általában, hazánkban is a tüdőrák vezeti a rákhalálozási statisztikát – nemcsak a férfiaknál. Magyarországon a női populációban 2003-ig a mellrák volt a legpusztítóbb daganatos betegség, azóta a tüdőrák áll az első helyen.

A dohányosoknál tizenötször gyakoribb a tüdőrák

A dohányzás a tüdőrák bizonyított kockázati tényezője. Felmérések szerint a tüdőrákos betegeknek csak 10-15%-a nem dohányzott sohasem, vagyis túlnyomó többségük – 85-90%-uk – dohányos. A rendszeresen dohányzók körében 15-ször gyakrabban fordul elő a betegség, mint a nem dohányzók között. A cigarettafüst mintegy 400 káros kémiai anyagot, közöttük több mint 60, a rák kialakulását elősegítő anyagot tartalmaz. A passzívan belélegzett dohányfüst miatt a dohányosokkal együtt élőknél is megnövekszik a tüdőrák kialakulásának kockázata.

Magyarországon ma közel 2,5 millió ember dohányzik rendszeresen, és 1,5 millió dohányzott korábban. Ezzel előkelő helyen állunk a világranglistán. Részben a szigorodó szabályozásnak tudható be, hogy az utóbbi években itthon is mérséklődni kezdett a dohányzás. 2009 óta az elszívott cigaretták száma 8%-kal csökkent. S bár egyre kevesebb férfi gyújt rá, a dohányzó hölgyek aránya nem változott.

A dohányzás – és ezzel a tüdőrák – férfiak körében prognosztizálható további csökkenését sajnos ellensúlyozza a nőknél kialakuló tüdőrák gyakoriságának emelkedése, ami sajnos várhatóan még tovább emelkedik.

Az előrelépés reménye és lehetősége

Orvosaink évente mintegy tízezer új beteget fedeznek fel. Az egyre hatékonyabb kezelési módoknak is köszönhetően az elmúlt évben már közel húszezer beteget tarthattunk nyilván. Sajnos azonban minden évben körülbelül nyolcezer beteget elveszítünk. A magas halálozás mutatja, hogy ez a betegség ma még a kevéssé gyógyítható daganatok közé tartozik.

A szűrésen, a korai felfedezésen kívül a túlélést jelentősen befolyásoló tényezők a betegség stádiuma, a daganat szövettani szerkezete, a beteg általános állapota, társbetegségei. A gyógyulás (5 éves túlélés) esélye korai stádiumú felfedezés és megfelelő orvosi ellátás esetén már ma is magas, 55-80%. Összességében azonban ma még a tüdőrák gyakori előfordulása meglehetősen rossz gyógyulási esélyekkel társul. A betegek várható 5 éves túlélési aránya mindössze 10-15%-os.

A sötét kilátásokon az onko-pulmonológiai ellátás fejlesztése, optimális szervezése és működtetése, az érintett szakmák és intézmények együttműködése, s a bizonyítottan hatásos, korszerű és hatékony diagnosztikai (bronchológiai, laboratóriumi, patológiai és képalkotó) és terápiás (sebészi, sugár és gyógyszeres) eljárások elérhetővé tétele javíthat.

Célzott kezelés: gyógyítás személyes genetikai adottságaink szerint

Más ráktípusokhoz hasonlóan, a tüdőrákok jelentős részének kezelésében is jelentős előrelépés várható az ún. célzott daganatellenes terápiáktól.

Célzott onkológia terápiának azokat a kezeléseket nevezzük, amelyek kifejezetten a ráksejtekre összpontosítva hatnak, s az egészséges sejteket alig károsítják. Ez olyan új fejlesztésű daganatellenes szerekkel érhető el, amelyek egy-egy gén hibásan termelődő fehérjéit gátolják. Alkalmazásukkal az orvosok elérhetik, hogy a daganatsejt irányító-központjába nem jutnak el a ráksejteket további növekedésre, osztódásra, vagy akár áttétképzésre serkentő utasítások. E terápiák csak akkor lehetnek hatékonyak, ha a kezelni kívánt betegnél megbízhatóan elvégzett molekuláris diagnosztikai vizsgálattal kimutatják a gyógyszer szempontjából fontos génhibákat. Ha ezek nincsenek jelen, akkor a gyógyszer célpontjául szolgáló hibás fehérjék sincsenek jelen, így a célzott daganatellenes gyógyszerek sem tudják kifejteni a hatásukat. A jogalkotó, a finanszírozó és a szakma még sokat kell tegyen, hogy minden rászoruló számára időben elérhetőek legyenek ezek a terápiák.

A fenti probléma nagyságát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy egyre több olyan gyógyszercélpontot azonosítanak a gyógyszerkutatók, amelyek máris lehetővé teszik, vagy a jövőben lehetővé fogják tenni a célzott kezelést.

Szakmai és társadalmi összefogás szükségessége

A tüdőrákos betegek ellátása összetett orvos-szakmai feladat, ami az alapvető kérdésekben egységes szemléletű epidemiológusok, háziorvosok, tüdőgyógyászok, képalkotó diagnoszták, patológusok, mellkassebészek, onkológusok, sugárterapeuták, pszichoterapeuták és rehabilitációs szakemberek hatékony együttműködését igényli. Fordulatot azonban ők is csak akkor érhetnek el ebben a lesújtó helyzetben, ha a közfelfogás is megváltozik és erőfeszítéseikhez folyamatos és erőteljes társadalmi támogatást kapnak.