A B9-vitaminként is ismert folsavat számos országban használják étrendi kiegészítőként, gyakran a péktermékekhez adják hozzá. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és Európában terhesség korai szakaszában ajánlott szedése, ugyanis megelőzi a fejlődő magzatban a gerincvelői rendellenességeket, de a vérszegénység egyes formáiban is segíthet. Mindazonáltal 2007-ben egy amerikai-kanadai tanulmány rávilágított ki a folsavas liszt bevezetését követően kismértékben emelkedett a vastagbélrák előfordulása. Erre válaszolva jelent meg egy nagy, korábbi vizsgálatok eredményét összefoglaló elemzés a Lancet hasábjain, mely mintegy 50 ezer egyénre terjedt ki.
A Bergeni Egyetem (Norvégia), Oxfordi Egyetem (Nagy-Britannia) McMaster Egyetem (Kanada), Harvard Egyetem (Egyesült Államok), Perth-i Királyi Kórház (Ausztrália) és egyéb intézmények munkatársai által végzett vizsgálat kimutatta, hogy a folsav-szedés nem jelent járulékos kockázatot. Az elemzés mintegy ötéves periódusra terjedt ki, az alanyok egy része a szokványosnál magasabb mennyiségű folsavat, más része placebót kapott. Az elmélet szerint a folsav elősegíti a kicsiny, még nem detektálható (daganatelőző) elváltozások növekedését. Ugyan a daganatos előfordulás a folsavas csoportban kismértékben emelkedett, ez azonban statisztikailag nem volt szignifikánsnak tekinthető.
