A szakemberek hozzátették, hogy nem találtak olyan biológiai mechanizmust, amellyel a mobiltelefonokból származó rádiójelek tumort váltanának ki. ”Bár marad némi bizonytalanság, az összegyűlő bizonyítékok tendenciája egyre inkább a feltételezés ellen szól, miszerint a mobiltelefonok használata agydaganatot okozhatna felnőtteknél” – írták a szakértők az Environmental Health Perspectives című szakfolyóiratban.
A mostani tanulmány alig egy hónappal követi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) részeként működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) döntését, amelyben ”az emberre esetlegesen rákkeltő” kategóriába sorolták a mobiltelefonokat.
Anthony Swerdlow, az új kutatás vezetője, a brit Rákkutatási Intézet munkatársa úgy véli, hogy a két álláspont nem feltétlenül mond ellent egymásnak, mert az IARC szakértőinek egy előre meghatározott kockázat-besorolási rendszerbe kellett beilleszteniük a mobiltelefonokat. ”Mi egyszerű nyelven próbáljuk elmondani, amit az összefüggésről gondolunk. Ők (az IARC) egy előre meghatározott osztályzási rendszer alapján próbálták minősíteni” – magyarázta Swerdlow.
Ugyanebbe a kockázati kategóriába tartozik az IARC-nál például az ólom, a konzervált (savanyított) zöldség és a kávé is.
Az eddigi legnagyobb tanulmányban 13 ezer mobilhasználót tíz éven át követtek nyomon. Ennek eredményeként sem találtak egyértelmű választ arra, van-e kapcsolat a mobiltelefon használata és a rák között.
A kutatás utalt egy esetleges kapcsolatra a túlzott mobilhasználat és az agydaganat egy ritka, de gyakran halálos kimenetelű fajtája, a glióma kialakulása között. Swerdlow és munkatársai újra áttekintették és elemezték a vizsgálat eredményeit. Eközben olyan módszertani problémákra bukkantak például, hogy sok évre visszamenően kellett emlékezniük a kikérdezett embereknek arra, hogy egykor mennyit mobiloztak.
Több országban elvégzett, más tanulmányok nem mutatták jelét annak, hogy az agydaganatok száma emelkedett volna az 1980-90-es évek óta, amikor a mobiltelefonok használata elterjedt.
