Az Oxford Egyetem kutatócsoportja 29 közzétett és nem publikált kísérletet elemzett, amelyekben összesen százezer ember vett részt. Kimutatták, hogy vénás trombózis (az érben kialakuló vérrög) a sztatint szedő személyek 0,9 százalékában fordult elő, míg a gyógyszert nem szedők körében ez az arány egy százalék volt. A sztatinok magasabb vagy alacsonyabb dózisát szedők között sem tapasztaltak különbséget. A PLoS Medicine szaklapban megjelent tanulmány szerzői azt írják, nem tudták alátámasztani a vérrögképződés kockázatának jelentős csökkentését, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a sztatinok enyhébb klinikailag hasznos hatást fejthetnek ki.
A New England Journal of Medicine szaklapban 2009-ben megjelent JUPITER kísérlet azt mutatta, hogy a rosuvastatin hatóanyag felére csökkenti a vérrögképződés kockázatát az egészséges felnőttekben. A kísérlet során a 17 800 résztvevő véletlenszerűen vagy rosuvastatint, vagy placebót szedett. A kétéves utánkövetés alatt a sztatin csoportban 34, a placebo csoportban pedig 60 személyben alakult ki vénás tromboembolizmus.
A mostani, Kasem Rahimi vezetésével készült elemzés azonban nem mutatott ki ilyen hatást. A Brit Szív Alapítvány igazgatója, Peter Weissberg szerint ez azzal magyarázható, hogy egy-egy kutatás eredménye időnként a véletlennek köszönhető. Az Oxfordi Egyetem nagy mennyiségű adatot elemző, több különféle sztatintípust is vizsgáló kutatása azonban azt mutatja, hogy a sztatinok nem nyújtanak jelentős védelmet a vérrögképződéssel szemben.