A Királyi Hampstead NHS Alap kutatói több mint 300, a társadalombiztosítás keretében mellrákos nőket operáló sebészt, nővért és onkológust kérdeztek ki azzal kapcsolatban, hogy mi alapján döntik el, melyik betegükkel beszélnek a termékenység megőrzéséről. Ez volt az első ilyen jellegű felmérés. A megkérdezett szakemberek mindössze kevesebb mint 40 százaléka jelölte meg a beteg egyedi körülményeit (van-e gyerekük vagy partnerük), mint befolyásoló tényezőt.
A mellrák a leggyakoribb daganattípus a fogamzóképes korú nők körében. Magyarországon évente mintegy 7500 új esetet diagnosztizálnak, a 45 év alatti korosztály is érintett lehet. Előfordulhat, hogy ők a szörnyű hír időpontjában még dédelgetnek családbővítési álmokat. Félő az is, hogy a termékenység megőrzése érdekében tett lépések késleltethetik, vagy negatívan befolyásolhatják a rákkezelést. A gyermekvállalás képessége pedig fontos kérdés ezeknél az asszonyoknál. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a 40 év alatti mellrákos nőknek csak a fele érezte úgy, hogy megfelelő tájékoztatást kapott a terápia előtt a termékenység megőrzésével kapcsolatban.
A jelentés készítője, Dr. Judy King, a Királyi Ingyenkórház rákspecialistája elmondta: ”Ebből a fontos felmérésből kiderült, hogy milyen eltérő a szakemberek tudásanyaga, hozzáállása és gyakorlata. Ez azt jelentheti, hogy nincs standardizált információs bázis, és nem mindig ajánlják fel a meddőségi szakemberrel történő konzultáció lehetőségét a mellrákos betegeknek. Minden egyes mellrákos eseteket kezelő orvoscsapatban kellene lennie meddőségi specialista. Egyértelmű iránymutatások is kellenek, hogy a betegek úgy juthassanak hozzá a tanácsadáshoz, hogy közben nem csúsznak meg a daganat kezelésével.”
Dr Jane Cope, az NCRI igazgatója a következőket fűzte hozzá: ”A fogamzóképesség megőrzése fontos kérdés a fiatalabb nők esetében, mely befolyásolhatja a kezeléssel kapcsolatos döntését is. A szakemberek körében végzett felmérés rámutat, hogy nincs egységes és egyértelmű módja a tanácsadásnak, mely hiányosságot sürgősen pótolni kell.”
