Nem jelzik hatékonyan előre a rákot a fogászati vizsgálatok

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

Minél korábbi stádiumban ismerik fel a szájüregi rákot, annál jobb a beteg várható kimenetel, és annál olcsóbb a kezelés, azonban az esetek kétharmada III-as, vagy IV-es stádiumban kerül felismerésre, emiatt javítani kellene a diagnosztikus módszereken. A hagyományos szájvizsgálat a fej-nyaki régió áttapintásából, valamint a szájüregi nyálkahártya megszemléléséből áll, általában halogénes fényforrás mellett, de a tapintás is a hagyományos fogászati ellátás eszköztárát képezi. Azonban a száj- és garatrákos esetek 30 százaléka mégis rejtve marad.

A Cedars Sinai Egészségügyi Központ (Los Angeles, Kalifornia), és az Ege Egyetem (Törökország) munkatársai az egészségügyi tudományos adatbázisban nyilvántartott cikkeket elemezték ki az 1966 januárja és a 2010 januárja közötti időszakban. A célzott keresésbe a szájnyálka szűrésével, illetve szájüregi elváltozásokkal foglalkozó, angol nyelven publikált tanulmányok kerültek, melyből kizárták az összefoglaló közleményeket, a szakértői véleményeket, az esetbemutatásokat, és az állatkísérleteket. Fontos, hogy csak olyan anyaggal foglalkoztak, ahol rendelkezésre állt a pontos szövettani diagnózis is. Ily módon mintegy 24 vizsgálat maradt, mely összesen 7079 betegre terjedt ki.

A klinikai diagnózissal összevetve csupán néhány fals negatív eset jelentkezett, vagyis a vizsgálat érzékenysége ugyan nem száz százalékos, de igen magas. Más a helyzet a specificitással, vagyis a fals pozitív esetekkel, vagyis más szóval igen gyenge a vizsgálat daganatot előrejelző értéke. A szerzők ezért újabb módszereket sürgetnek a szájüregi daganatok diagnosztikájában.