A biszfoszfonátokat az elmúlt években számos más problémával is összefüggésbe hozták, például a pitvarfibrillációval (szabálytalan szívritmus), a combcsont ritka töréseivel, az állkapocs elhalásával és egy gyulladásos szembetegséggel. A szakértők azonban azt mondják, pánikra semmi ok,. „Ha azt nézzük, milyen széles körben használjuk a biszfoszfonátokat és milyen alacsony a nyelőcsőrák előfordulása, a betegek nyugodtan szedhetik a gyógyszert, esetleges aggodalmaikat pedig beszéljék meg orvosukkal” – mondta el Dr. Robert C. Ashton Jr., a new yorki Montefiore Egészségügyi Központ Minimálisan Invazív Mellkassebészeti Osztályának vezetője.
Dr. Daniel H. Solomon 1000 beteg adatait elemezte és nem talált összefüggést a gyógyszer és a daganat között, bár kiemelte, hogy a nyelőcsőrák nagyon ritka, így egy ekkora vizsgálat sem mutathatta volna ki a kockázatemelkedést. A szintén a New England Journal of Medicine folyóirat április 23-i számában megjelent másik tanulmány szerint viszont azt állapította meg, hogy a biszfoszfonátot szedők körében egyenesen csökkent a nyelőcsőrák előfordulása, emellett a gyomorráké sem emelkedett.
Számos szakértő bírálta az FDA adatainak megbízhatóságát, azonban az FDA epidemiológusa, Diane K. Wysowski szerint ezzel csak fel szerették volna hívni a figyelmet arra, hogy Barrett-oesophagus esetén nem javasolják a biszfoszfonátokat.
Solomon szerint a törések sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint a nyelőcsőrák és a biszfoszfonátok hatásosnak bizonyultak számos törésfajta megelőzésében. Az idősek leépülhetnek egy törés következményeként, sőt bele is halhatnak abba, így arra kellene törekedni, hogy megelőzzük a betegségeket, mivel minden gyógyszer szedése jelent valamekkora kockázatot.
