Nem előzi meg a szívrohamot a niacin

Régóta ismrert, hogy a HDL-koleszterin szintje csökkenti a szív- és érbetegségek kockázatát, míg az LDL-koleszterin növeli azt. Emiatt az orvoslásban számos gyógyszer (például a sztatinok) terjedt el, mely az optimális koleszterinarány beállítását célozza. Dr. Susan B. Shurin és az Amerikai Nemzeti Szív-, Tüdő-, és Vér-egészségügyi intézet munkatársainak érdeklődésében egy étrendi kiegészítő, a B3-vitaminnak is nevezett niacin állt.

Sajnálatosan a klinikai vizsgálatot a tervezettnél 18 hónappal korábban le kellett állítani, ugyanis a szer nagy dózisban történő adása annak ellenére nem csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, hogy a vérben HDL-koleszterin szintje növekedett, míg a triglicerideké nőtt. Meglepő módon a magas dózisú niacint kapó csoportban még nőtt is a stroke előfordulása – ez az eredmény nagymértékben hozzájárult a leállításhoz. A továbbiakban az Amerikai Élelmiszer- és Gógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) nem javasol változást a niacinra vonatkozóan kialakult gyakorlatban.

Számos korábbi vizsgálat leírta az alacsony HDL-koleszterinszint kockázatfokozó hatását a szívinfarktus és a stroke (szélütés) szempontjából. A kockázatfokozáshoz a magas trigliceridszint is hozzájárult. Jelen vizsgálatban mintegy 3400 betegen tanulmányozták a nagy dózisú niacin placebóval szembeni hatását. Emellett mindegyik beteg szedett bizonyítottan koleszterincsökkentő hatású szimvasztatint is. Amint azt várták, 32 hónappal a vizsgálat megkezdése után mindegyik niacinos betegnél csökkent a triglicerid- és növekedett a HDL-koleszterinszint. A kedvező hatás azonban nem nyilvánult meg a szívinfarktusok és a stroke arányának csökkenésében, illetve az alacsonyabb kórházi ellátásban. Sőt, a niacinos csoportban több stroke is jelentkezett, mint abban, akik csak sztatint szedtek (28, illetve 12).

Az eredmény ellentmondás a korábbi vizsgálatoknak, emiatt a jelenség megértéséhez további elemzések szükségesek.