A kutatók egy génbank elemzése során 25 családból 106 embert azonosítottak, akik olyan genetikai mutációkat hordoztak, amely megnöveli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
„Amikor a résztvevőket arról informáltuk, hogy a genetikai vizsgálat befolyásolhatja életbiztosításukat, a tesztet elutasítók száma több mint kétszeresére emelkedett: 20-ról 50%-ra” – mondta Dr. Keogh.
„Ausztráliában, míg a kötelező egészségbiztosításra a genetikai információnak nincs hatása, addig befolyásolja az élet-, a baleset-, a rokkantsági és a betegségbiztosítás vezérelveit” – nyilatkozta egy másik társszerző, Christine van Vliet, az Új-Dél Wales-i Orvosi Egyetem munkatársa.
„Azonban ez a helyzet nem jellemző minden országra. Ismert, hogy minden emberben van néhány gén, amely hajlamosít egyes betegségekre, így fontos lenne, hogy az ausztrál életbiztosítási üzletág ne rettentse el az emberek attól, hogy tanuljanak genetikai kockázatukból” – tette hozzá.
A vastagbélrák a második legelterjedtebb rák az ausztrál férfiak és nők körében. Minden háromezer ausztrálból egy olyan genetikai mutációt hordoz, amely a vastagbélrák kialakulásának magas kockázatával társul.
„Akikben megtalálható a magas kockázat, a rendszeres vizsgálat és a kialakuló polipok eltávolítása mintegy 50%-ra csökkenti a rák kialakulásának valószínűségét” – nyilatkozta Mark Jenkins, a Melbourne-i Egyetem docense, a cikk témavezető kutatója.
„A biztosítás következtében kialakuló genetikai teszttől való félelem nehezíti a közegészségtani következtetések levonását. A genetikai eltérést hordozó egyének rendszeres vizsgálata költséghatékonyan csökkentené a vastagbélrákból adódó halálesetek számát” – tette hozzá.
„Felhívtuk rá a szövetségi kormány és az ausztrál biztosítási üzletág figyelmét, hogy nézzék meg, mit tesznek más országok ez ügyben, és vizsgálják felül a genetikai információ kezelésének gyakorlatát azon esetekben, ahol a genetikai vizsgálat potenciálisan csökkentheti mind a morbiditást, mind a mortalitást” – nyilatkozta Dr. Keogh.
