„Sok embernek téves elképzelései vannak arról, hogy mi okoz rákot, hajlamosak túl nagy jelentőséget tulajdonítani az egyébként kisebb szerepet játszó környezeti tényezőknek, de elbagatellizálni az emberi viselkedés veszélyeit” – írja a Nemzetközi Rákellenes Szövetség (UICC) állásfogalásában.
A tanulmány a Szövetség Genfben megrendezett Globális Rák Konferencia első napján jelent meg és a Roy Morgan Kutatóintézet és a Gallup International által az elmúlt évben 29 országban 29 925 emberrel folytatott interjúkra épül. Az eredmények szerint olyan fejlett országokban, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Spanyolország, az emberek 59 százaléka véli úgy, hogy a nem elégséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás hozzájárul a daganatok kialakulásához, míg mindössze 51 százalékuk gondolja ugyanezt az alkoholfogyasztásról.
„A zöldség- és gyümölcsfogyasztás pozitív hatásának tudományos bizonyítékai gyengébbek, mint az alkoholfogyasztás káros hatásának bizonyítékai” – mondták el az UICC képviselői. Emellett ezekben az országokban a megkérdezettek 42 százaléka állította, hogy az alkoholfogyasztás nem fokozza a daganatok kialakulásának kockázatát – ez egy olyan állítás, amelyet az UICC szerint nem győzött le a statisztika. „Valójában az alkoholfogyasztás növekedése növeli a rák kialakulásának kockázatát.”
Az alacsony- és közepes jövedelmű országokban sok embernek fatalista nézetei vannak a betegséggel kapcsolatban, 48 százalék állítja, hogy a betegség kezelésében „nem sokat lehet tenni” – szemben a fejlett országokban tapasztalt 17 százalékkal. „Aggasztó egy ilyen tévedés, mert távol tarthatja az embereket a szűrőprogramokban való részvételtől, amelyek életeket menthetnek” -figyelmezetett az UICC.
„Általánosságban az összes országban az emberek hajlamosabbak elfogadni, hogy a tőlük független tényezők, mint például a levegőszennyezés, rákot okoznak, mint azt, hogy az általuk irányítható tényezők, például az elhízás” – tették hozzá.
Az UICC megválasztott elnöke, David Hill azt nyilatkozta, hogy a kutatás „néhány meg nem hallott üzenetet” is megmutatott. „Tudjuk, hogy az embereknek szükségük van egy indokra, hogy megváltozzanak. Meg kell nekik mutatni, hogyan változzanak meg, mindenben támogatni kell őket és emlékeztetni őket, hogy változzanak meg” – nyilatkozta Hill.
A daganatos betegségek a második leggyakoribb okai a halálozásnak, közel nyolcmillió ember halálát okozva – ez több, mint amennyiért a malária, az AIDS és a tbc együttvéve felelős. 2030-ig ez csaknem 16 millió esetre növekszik majd és évente 11,5 millió haláleset lesz a rák számlájára írható, ha a jelen trendek nem változnak.
A WHO főigazgatója, Margaret Chan így szólt a kongesszus megnyitóján: „Most van itt az ideje, hogy a rákmegelőzést kiemelt feladattá nyilvánítsuk.” A daganatos betegségek nem csak a jóléti társadalmak betegségei többé, hanem a szegény és fejlődő országokban is milliókat érintenek, ahol az infrastruktúra nem tud megküzdeni a betegség hatásaival, figyelmeztetett Chan. „A fejlődő országoknak most kell szembenézniük azokkal a problémákkal, amelyekkel a fejlett országok évtizedekkel ezelőtt találkoztak… azonban a rák terhének áthelyeződésével egy nemzet erőforrásainak korlátai nem jelenthetnek akadályt a rák megelőzésében.”