„Mutasd meg ami benned van” Élet a major depresszióval Fotókiállítás

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

A major depresszió Magyarország minden 14. lakosát érinti, a betegség okozta teljes gazdasági teher évi 362,457 milliárd Ft. A COVID járvány ezt a helyzetet a mai napig tovább súlyosbítja. A kezeletlen depresszió egy lefelé menő spirált eredményezhet, melynek része lehet a beteg produktivitás-csökkenése, családi, baráti kapcsolatainak elmaradása, munkanélkülisége, életminőségének romlása, önellátási képtelensége, vagy akár öngyilkossága is.

A Mélylevegő Projekt által szervezett fotókiállítás a képeken és hozzájuk fűződő gondolatokon keresztül mutatja be, hogyan látja és éli meg egy major depresszióval élő ember a mindennapokat. A képek felhívják a figyelmet a betegséggel élők terheire, az őket övező stigmatizáció feloldásának fontossáságára.

Mi a kiállítás célja?

A Mélylevegő Projekt 2021 augusztusában „Mutasd meg ami benned van” fotókihívását azzal a céllal indította, hogy az érintettek által beküldött képek segítségével ne csak online, hanem offline is bemutathassák a major depresszióval élők mindennapjait, nehézségeit, és egy megértőbb, támogatóbb társadalmi környezet létrejöttét segítsék.  A kihívásra major depresszióval diagnosztizált emberek jelentkezhettek egy Facebook zárt csoporton keresztül. A három hetes fotókihívás során minden héten kiválasztották a legjobb, legmegérintőbb fotókat és hozzájuk tartozó gondolatokat. A három hét alatt végül 28 fotó került kiválasztásra 7 alkotótól.

A kiállítás az érintetteket is megszólítja: Láthatják, hogy nincsenek egyedül, hiszen sokan küzdenek hasonló problémákkal. Segíti a hasonlóságok megtalálását, hogy kevésbé érezzék magukat elszigetelve.

A kiállítás a Magyar Pszichiátriai Társaság szakmai támogatásával jött létre, a megvalósítását a Janssen – Cilag Kft. támogatta.

A major depresszióról

A major depresszió egy betegség, ami nem egyenlő a szomorúság érzésével, átmeneti rosszkedvvel. A depresszió diagnózisát pszichológus vagy pszichiáter szakorvos állítja fel pontosan meghatározott kritériumrendszer alapján.  A jelentős stresszhelyzetek, veszteségek (pl. akár pandémia okozta gyász, anyagi veszteség, súlyos betegség) fokozhatják a depresszió kialakulásának esélyét. A legfrissebb adatok alapján láthatóvá vált, hogy a Covid-19 járvány tovább rontotta a mentális betegségeket övező helyzetet.

A major depresszió tünetei jelentős szenvedést okoznak az érintettnek:

  • Lehangoltság
  • Örömtelenség, motiválatlanság
  • a szokásos tevékenységeit már képtelen, vagy erősen korlátozott mértékben képes folytatni
  • alvászavar,
  • étvágyzavar,
  • pszichomotoros gátoltság vagy agitáció,
  • reménytelenség,
  • Önértékelés, értéktelenség és bűntudat érzés
  • halálvágy, öngyilkossági gondolatok és kísérletek,
  • A súlyos depresszió pszicho­tikus tünetekkel is járhat, például: téveszmék, ritkán hallucinációk

A major depresszió ma Magyarországon 700.000 embert érint. A magas szám ellenére még mindig jelentős megbélyegzést tapasztalhatnak a betegséggel élők.

Hogyan kezelhető a major depresszió?

Enyhe és középsúlyos depresszió kezelésére pszichoterápia, súlyos depresszió, illetve az előbbiek kellő hatékonysága esetén pedig pszichoterápia és  gyógyszeres kezelés kombinálása javasolt.

  • A jelenleg elérhető antidepresszívumok biztonságosak, alkalmazásuk pszichiáter felügyelete mellett történik, aki időszakos labor- vagy egyéb egyszerű vizsgálatokat rendelhet el.
  • Mai ismereteink szerint nincsen univerzális antidepresszívum, és a depressziós betegek – a diagnosztikai kategóriáktól és az aktuális súlyosságtól függetlenül – különböző hatásmechanizmusú antidepresszívumokra reagálnak

Terápiarezisztens depresszió – hatványozottan rosszabb életminőség

Külön említést érdemelnek az ún. terápiarezisztens depresszióval élő betegek (akiknél két, adekvát dózisú és idő-tartamú antidepresszív kúra sikertelen volt, ill. a beteg állapota lényegesen nem javult, esetleg romlott).  Egy 100 ezer major depressziós beteg adatait elemző friss hazai kutatás alapján a betegek 8,3%-a szenvedett terápiarezisztens depresszióban, a szakmai becslések 24-30 ezer terápiarezisztens depresszióval élő beteggel számolnak.

A terápiarezisztens depresszióban szenvedő betegek életminősége hatványozottan rosszabb, mint a nem terápiarezisztens társaiké, az ilyen betegek többsége munkaképtelen, továbbá számosan közülük önellátásra is képtelenek. Körükben 7-szer gyakoribb az öngyilkosság, mint a nem terápiarezisztens betegeknél és a további társult betegeségek (komorbiditások) közel másfélszer gyakoribbak.

Megelőzhető a depresszió?

A megelőzés tekintetében léteznek elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzési lehetőségek depresszió esetében is.

  • Az elsődleges megelőzésről egészséges emberek esetén beszélhetünk, amikor még egyáltalán nem jelentkezett a személynél depressziós epizód vagy tünet. A mentális egészség fenntartása és fejlesztése nem csupán a depresszió, hanem az egyéb mentális zavarok megelőzését is segíti. Minden olyan kormányzati intézkedésnek, amely az egyént, a családot vagy bármely szociális csoportot támogat, (beleértve az életszínvonal növelését, a célzott családtámogatási intézkedéseket és a munkanélküliség csökkentését), komoly kihatása van a mentális egészségre. Ebben a fázisban jelentős szerep jut az iskoláknak. Mindenkinél, és kiemelten azoknál akiknél nagyobb a depresszió kialakulásának rizikója, vagyis olyanoknál, akiknél az első vagy másodfokú rokonok között major depresszió vagy bipoláris betegség, illetve szuicídium előfordult, az alkohol, a dohányzás és drogok kerülése, valamint az alvás-ébrenlét ciklusok pontos betartása, a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás kiemelten fontos, az elsődleges prevenciót szolgálja. Az elsődleges prevenció hatása – érthető okok miatt – csak több év, illetve évtized múlva érvényesül.
  • Másodlagos megelőzés alatt a depressziós epizód megfelelő és időben elkezdett kezelését értjük, mivel az időben elkezdett depresszió elleni kezeléssel megelőzhetjük a súlyosabb állapot, illetve a szövődmények kialakulását. A megelőzés fontos eleme, hogy az orvos – elsősorban a háziorvos – időben észrevegye a tünetek mögött meghúzódó depressziót és irányítsa tovább a beteget szakorvoshoz.
  • Harmadlagos megelőzés alatt a már korábban jelentkezett depressziós epizód újbóli előfordulásának elkerülését értjük, hosszútávú (profilaktikus) gyógyszeres kezeléssel vagy célzott pszichoterápiával. A depresszió megelőzésében rendkívül nagy jelentősége van az orvos–beteg kapcsolatnak. A pszichoedukáció keretében a beteget a kezelőorvos felkészíti arra, hogy korán észrevegye depressziójának esetleges újbóli jelentkezését.

A megelőzés mellett nagyon fontos kiemelten kezelni a major depressziót övező társadalmi stigmatizálás csökkentését a hatékonyabb kezelés érdekében. Különböző országos népegészségügyi programok szervezésével, média/közösségi média kampányokkal, iskolai programokkal sikeresen növelhető lenne a major depresszió társadalmi elfogadottsága.

Milyen gazdasági terhet okoz a major depresszió?

A major depresszió okozta teljes gazdasági teher évi 362,457 milliárd Ft. A betegség okozta terheket jellemzően két csoportra osztják fel: direkt (az adott betegség közvetlen, finanszírozót vagy magát a beteget érintő), és indirekt (a tágabb értelemben vett, társadalmi és állami) költségek körére.

Az indirekt költségek jelentősen meghaladják (92%) a direkt költségek (8%) terhét (92% vs. 8%): a társadalomra nehezedő közvetett teher megközelítőleg a teljes éves gyógyszerkassza nagyságával egyenértékű.

A major depresszió okozta legnagyobb indirekt teher a betegek munkanap-kiesése és produktivitás-csökkenése.

Milyen társadalmi terhet okoz a major depresszió?

Kutatások szerint az öngyilkosságot elkövetők vagy megkísérlők 65-87%-a (nem kezelt) depresszióban szenved az elkövetés idején, valamint a kezeletlen major depressziós betegek 15-19%-a öngyilkosságban hal meg. Ezzel szemben a sikeresen kezelt depressziós betegeknél a befejezett öngyilkosság és az öngyilkossági kísérletek gyakorisága is a tizedére csökken.

2019-ben 1550 befejezett öngyilkosság történt, eszerint több mint 1.000 önkezűleg elkövetett haláleset esetében játszhat szerepet a depresszió. A számítások szerint a depressziós betegek öngyilkosságával összefüggő szociális teher meghaladhatja az évi 35 milliárd forintot.

Milyen terhet jelent a major depresszió a családok számára?

Tanulmányok szerint a krónikus betegségekben szenvedők hozzátartozóinak nagyobb lelki és gazdasági hátránnyal kell szembenézniük, mint az átlag társadalomnak. Mégis, a legtöbb teherrel a depresszióval küzdők családtagjai szembesülnek. Gyakran alakul ki náluk szorongás, alvászavar, ami hatással van mindennapi teljesítményükre is.

Egy kutatás szerint az unipoláris depressziós betegeket gondozók munkateljesítménye 10%-kal kevesebb, mint az egyéb, krónikus betegeket gondozóké. Azok pedig, akiknek családjában egyáltalán nem található gondozásra szoruló beteg 25%-kal hatékonyabbak munkahelyeiken.

Mit lehet tenni?

  • Stigmatizáció feloldása a hatékonyabb kezelésért
  • Öngyilkosságok megelőzése, öngyilkossági kísérletek csökkentése (iskolai, országos prevenciós programok, betegszervezetek)
  • Alapellátásban dolgozók érzékenyítése
  • „Elveszett”, rendszerből „kiesett” betegek számának csökkentése az ellátórendszeri szintek és társszakmák közötti kommunikáció fejlesztésével
  • Terápiás irányelvek folyamatos frissítése
  • Gyógyszerterápiás alternatívák bővítése
  • Sürgősségi pszichiátriai részleg kialakítása (minden ellátó ponton) a mentővel szállított, sürgősséggel beutalt betegek részére. A részleg célja a hospitalizációk számának csökkentése