Korábban nem publikált adatok alapján a hazai cukorbetegségben érintettek száma – a gondozási és gyógyszer forgalmazási adatok alapján – folyamatosan emelkedik, egy közelmúltban végzett nyugat-dunántúli vizsgálatsorozat pl. 10 százalékot meghaladó előfordulást észlelt. Lényegesen magasabb ez az érték, mint a korábban elfogadott 7,6 százalékos előfordulás. A közelmúltban végzett felmérésből, melyet a Magyar Diabetes Társaság végzett a 77 Elektronika Kft. támogatásával, kiderül, hogy nőtt az esetek előfordulása a gyermekek közt is: a gyermek-diabetes – azaz egyes típusú cukorbetegség 100.000 14 év alatti gyerekre vetített évenkénti előfordulása 7,87 százalék.
MDT: közel a vizsgáltak 13 százalékánál találtak cukoranyagcsere zavart
Finnországban a közelmúltban zárult a FINDRISC névre hallgató szűrővizsgálat, amely hatékonysága révén széles körű érdeklődést és elismerést váltott ki. E vizsgálat a diabetes szempontjából fokozott kockázatú személyek szénhidrát-anyagcserezavarainak korai felismerését célozta. Ezt alapul használva a Magyar Diabetes Társaság az országban elsőként kockázat-alapú szűrővizsgálatot indított az alapellátásban dolgozók bevonásával. Két lépésben – először az északi országban is használt kérdőív kitöltésével, majd a válaszok alapján 12 pontnál többet összegyűjtők szűrésben történő részvételével – történt a vizsgálat. Azoknál, akiknél a szűrővizsgálat határérték feletti adatokat mutatott ki, cukorterheléses vizsgálatot is végeztek.
Mérsékelt vagy annál magasabb kockázatfokkal rendelkeznek a megkérdezettek közül 4286-an. Az ő átlagéletkoruk 53,4 év, testtömegindexük 29,9. Közülük 283 főnél, tehát 6,6 százaléknál emelkedett éhomi vércukorszint, 122 esetben – ez 2,85 százalék – emelkedett éhomi vércukorszint és csökkent glukóz tolerancia, 19 személynél – alig 0,44 százalék – pedig csak csökkent glukóz tolerancia volt megállapítható. „Már meglévő, de a szűrés megtörténtéig fel nem ismert diabetest találtunk 129 személy esetében, tehát 3,01 százaléknál” – olvasható a társaság közleményében.
Több fokozat, hét pont alatt alacsony veszély
A több mint egy éven át -2009. március 31-ig tartó – felmérésben csak 8921 felnőtt vett részt, közülük 59,7 százalék volt nő. Igen alacsony veszélyeztetettséggel rendelkeznek azok, akik az adatlapon hét vagy annál kevesebb pontot értek el, egy a hathoz az esélye viszont, hogy a 12-14 pontot kapók közt kialakuljon valamilyen cukorbetegség. Ennél többet összegyűjtve a magas, majd az igen nagy kockázati csoportba kerültek a megkérdezettek. Utóbbi két csoport esetén minden harmadik, illetőleg minden második érintettnél fordulhat elő cukorbetegség.
Utolsó hivatalos adat: 1983
Hivatalos, az egész országot átfogó adatok nincsenek: a Központi Statisztikai Hivatal 1983-ig közzétette a nyilvántartott – azaz önkéntes bejelentéseken alapuló – halálozási adatokat. Az utolsó hivatalos adat így 1983-ból 2,1 százalékban adja meg a tiabetes előfordulását a halálozási okok közt átlagosan az országban. Szükségesnek teszi tehát – az MDT közleménye szerint – az elriasztó adatsor, hogy minél több embert tegyenek az illetékes szervek érdekelté a szűrővizsgálatokban.
Gyermekek: 660-ból 285 fokozott kockázattal bír
Összesen húsz házi gyermekorvosi praxis vett részt a felmérésen, melyre bármilyen nemű, 12-18 éves fiatal jelentkezhetett. Különbség a felnőttek körében végzett felméréshez képest, hogy itt az Amerikai Diabetes Társaság ajánlásai alapján elkészült kérdőívet használták fel szemben a felnőtteknél alkalmazott finn változattal szemben. „Összesen 660 serdülő korú személy került a vizsgáltak közé, 285 esetén pedig jelen volt fokozott kockázat” – derül ki a közleményből. „Utóbbiak közül 5,6 százalék esetében már a cukoranyagcsere valamilyen kórós eltérése volt tetten érhető”. Ugyancsak a közleményben jelentik ki a felmérés eredményére hivatkozva, hogy a 12-18 évesek körében a testtömegindex – más nevén BMI – egy egységgel történő növekedése átlag 22 százalékkal növeli a cukoranyagcsere kórós elváltozásának a kockázatát.
Nem csak az OEP tárcáját terheli meg a cukorbetegség
„Friss magyar adatok szerint a gyógyszeres kezelésben részesülő betegeket tekintve a cukorbetegség és szövődményei egy évben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadásainak 13 százalékát, azaz az ország GDP-ének 0,65 százalékát jelentik. Forintban kifejezve ez több mint 174 milliárd. Ezen belül is a 2-es típusú diabétesz 6 legjelentősebb szövődménye orvosi kezelésének éves biztosítói költsége a teljes gyógyító-megelőző kiadásainak közel 1,6 százaléka” – áll a szerdán kiadott közleményben. „Társadalmi szinten egyelőre nem ismert az indirekt egészségügyi kiadások mértéke – ide tartozik a táppénz, munkaképesség csökkenés, elmaradt társadalmi termelés, halálozás is-, de bátran kijelenhetjük: a cukorbetegség népegészségügyi jelentőségét nemcsak az aggasztó epidemiológiai adatok jelentik, hanem mind az egyénre, mind a társadalomra nehezedő következmények”.
