A térbeli alakzatba rendeződő kromoszómák végén helyezkedik el a szabad végű telomer régió, mely a kromoszómákat védi. Azonban az idő előrehaladtával ez a szakasz egyre rövidebb lesz, a nagyon rövid telomerrel rendelkező sejtek pedig már nem képesek további osztódásra. Létezik egy telomeráznak nevezett enzim, mely képes helyreállítani az eredeti hosszt, azonban a normál testi sejtekben ilyen telomeráz aktivitás nincs. Ezzel szemben a daganatsejtek rendelkeznek ezzel az enzimmel, így érve el a halhatatlanságot.
Mindeddig a kutatók nem gondolták, hogy normál sejtekben a telomer hosszának klinikai jelentősége lenne. Dr. Stefan Kiechl (Innsbrucki Orvosi Egyetem) egy nemzetközi együttműködést vezetett, melynek során kimutatták, hogy a fehérvérsejtekben előforduló rövid telomer magasabb kockázatot hordoz a rosszindulatú daganatok, főként az agresszívabb típusok kialakulásának szempontjából. A Journal of the American Medical Association július 7-i számában megjelent tanulmány amellett, hogy segít elmélyíteni a rák biológiájáról való ismereteinket, alapvető jelentőségű lehet a betegség kórjóslata szempontjából.
Angol, osztrák és olasz kutatók 787 rákban nem szenvedő egyénben mérték a fehérvérsejtek telomerhosszát, tíz év követési idővel. Megállapították, hogy a vizsgálat kezdetekor mért rövid telomer szakasz elősegítette a rák kialakulását, a legrövidebb mért hossz akár megháromszorozta a kialakulás esélyét. Megállapították, hogy főként agresszívabb daganatok keletkeztek, például gyomorrák, tüdőrák, és petefészekrák. A rövid telomerrel rendelkező csoportban nagyobb volt a daganatos halandóság is.
A kutatók szerint a telomer rövidülés felgyorsítja a gyulladást és az oxidatív károsodás folyamatát, melyek olyan egészségtelen behatásra alakulnak ki, mint a dohányzás. A jövőbeli kutatások arra irányulnak, milyen életmódbeli tényezők hatnak a telomer régió hosszára.
