Az artériában kialakuló trombózist sokszor másképpen ismerjük
A verőerekben is létrejöhetnek elzáródások. Ezek is trombózisok, csak éppen a köznyelv egy kicsit másképpen ismeri őket, de ettől még a hatásmechanizmusuk ugyanaz.
„Az artériás trombózis kialakulásában elsősorban a vérlemezkék összecsapzódása, és az endothel sejtek (az érfal belső sejtjei) zavara (betegségei) játszik szerepet, de okozhatja az érelmeszesedés is, sőt, ezen kívül speciális érbetegségek, és egyéb diszfunkciók is kiválthatják. Artériás trombózis kialakulhat a végtagokban is, de ide soroljuk a szív koronária-artéria elzáródását, és az agyi erek trombózisát is. Bár az alapvető mechanizmusok hasonlóak, és a kezelések is nagyjából megegyeznek, azt azonban, hogy műtétileg hogyan lehet kezelni, minden esetben az adott eset dönti el. „
A vénás trombózisból embólia is kialakulhat
Nem kevésbé veszélyes a vénás trombózis sem, hiszen ha nem ismerik fel időben, és nem kezelik, akkor akár a tüdőt is veszélyeztetheti, méghozzá nem is kis mértékben, ahogyan arra professzor Blaskó György, a Trombózisközpont szakmai vezetője is rámutat.
„A vénás trombózist a keringő vérben aktiválódó alvadási faktorok okozzák, melyek elzárják a vénát. Persze ezen kívül még sok egyéb tényező is szükséges (lelassult keringés, immobilizáció, belgyógyászati betegségek, daganatok stb.), de ez az alapjelenség. Ha a vénában lévő vérrög leválik, embólus, vagyis embóliát okozó képlet lesz belőle, ami végeredményben a tüdőbe kerülve tüdőembóliát okoz, ami egy külön, súlyos, akár halálos kórkép. A vénás trombózisokat minden esetben véralvadásgátló gyógyszerekkel kezelik (ilyen a heparin, a cumarinok és az un. új típusúak: a közvetlen thrombin-, Factor Xa-gátlók.).”
Bár különböznek, sok bennük a közös is
Tehát nem mindegy, hogy artériás vagy vénás trombózisról van szó, hiszen láthatjuk, hogy igen nagy különbség van a két betegség között, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne lennének közös pontjaik.
„Attól függetlenül, hogy két külön betegségről beszélünk, sok esetben a kockázataik, a hozzájuk vezető okok közösek. Ilyenek például a dohányzás, vagy az elhízás, illetve a mozgásszegény életmód – ezeken pedig lehet változtatni. Természetesen a kor is fontos tényező, de ezt az ember nem tudja befolyásolni, ám folyamatos megfigyeléssel, és kontrollal a veszélyek minimálisra csökkenthetőek.”
Forrás: Trombózisközpont
