A szívsebészeti műtétek esetében különösen fontos, hogy az alvadási rendszerbe történő helyes mértékű beavatkozással a sebészek megakadályozzák, hogy műtét utáni vérzés miatt különböző szövődmények alakuljanak ki, melyek esetleg ismételt műtéthez is vezethetnek. Nemrég több tanulmány is megjelent, hogy aprotinin alkalmazása során megnövekedett a szív- és agyi infarktus, veseproblémák kialakulásának valószínűsége. Emiatt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) az aprotinin használatának korlátozását javasolta szívműtétek esetében.
„Munkánk során igazoltuk, hogy ha az aprotinint megfelelő körültekintéssel és a hatékonyság megfelelő laboratóriumi vizsgálatával alkalmazzuk, akkor egyáltalán nem káros a betegek számára. Nem károsítja sem a szívet, sem az agyat, emellett csökkenti annak szükségességét, hogy a műtét során a fokozott vérvesztés miatt vért kell adni a betegnek” – fejtette ki Dr. C. Michael White, a kutatócsoport vezetője, majd folytatta: „Kórházunkban csak azon betegek esetében alkalmaztuk a gyógyszert, akiknek a legnagyobb előnyük származik belőle, valamint kényesen vigyázunk a műtét során végzett aktivált véralvadási idő helyes meghatározására.”
A kutatók munkájuk során 3348 beteg kórházi adatait dolgozták fel, akik 2000 és 2005 között a kórházban szívbillentyű-beültetésen vagy szívkoszorúér-áthidaláson estek át. Megállapították, hogy egyáltalán nem emelkedett a szívinfarktus gyakorisága, viszont az agyi infarktus rizikója 35 százalékkal alacsonyabb volt.
„A szívműtét alatt a betegnek heparint adunk, mely meggátolja a véralvadék kialakulását. Azokban az esetekben, amikor a beteg véralvadást elősegítő aprotinint is kapott, a hagyományosan alkalmazott Celite aktivált alvadási idő meghatározás során káros kölcsönhatás alakul ki az aprotinin és az aktiváló anyag között, ezért a kapott érték hamis lesz. Emiatt amikor azt hiszi az orvos, hogy elegendő heparint adott, akkor könnyen előfordulhat, hogy a tényleges hatás eléréséhez adni kellett volna még a betegnek.” – magyarázta Dr. White.
A kutató azonban nem szándékozta csökkenteni az ezzel ellentétes eredményű közlemények értékét. „Azok a tanulmányok is fontosak, mivel rávilágítanak, hogy világszerte eltérő az aprotinin használata, és sok olyan eset van, amikor a nem megfelelő használattal többet ártunk a betegnek, mint amennyit nyerhet belőle.” – figyelmeztetett a kutató.
