A biomarkerek segíthetnek azonosítani a nyelőcsőrák által veszélyeztetett pácienseket. A részletes kutatási anyag a ‘Clinical Cancer Research’ című szaklap hétfői számában olvasható.
A Barett-nyelőcső (BE) az alsó nyelőcső esetében az egyik leggyakrabban előforduló rákmegelőző állapot. A BE jelenléte növelheti a nyelőcsői adenokarcinóma (EAC), az egyik leggyakoribb nyelőcsődaganat kialakulásának esélyeit.
A Barrett-nyelőcső progressziója során általában alacsony veszélyeztetettségű diszplázia (abnormális sejtszaporulat, de még nem rák), vagy magas veszélyeztetettségű diszplázia (HGD) alakul ki. A magas veszélyeztetettségi fokú betegek általában felénél alakul ki a nyelőcsői adenokarcinóma. Jelenleg a nyelőcsői biopszia jelenti az egyetlen vizsgálati formát a nyelőcsői diszpláziás betegeknél. Az orvosoknak azonban igen nehéz a dolga, sokszor ugyanis nem könnyű eldönteni, hogy az adott beteg az alacsony vagy a magas veszélyeztetettségi tartományba tartozik.
A legmodernebb molekuláris technológiákat alkalmazva a kutatóknak azonban nemrég sikerült olyan potenciális biomarkereket felfedezniük, amelyek segítségével könnyen eldönthető lenne, hogy egy páciensnek mennyi esélye van a nyelőcsődaganat kialakulására.
„A Barrett-nyelőcső következtében kialakuló diszplázia súlyosságát azonosító biomarkerek felfedezése hatalmas jelentőséggel bírna a sebészeti patológusok és a gasztroenterológusok számára” – nyilatkozta Dr. Murray Resnick, a Rhode Island Kórház orvosa.