A Harvard Egyetem Orvosi Karának tudósai olyan férfiakat és nőket vizsgáltak meg, akik napi hét órát, vagy annál is kevesebbet aludtak, és akiknek vérnyomásértékei éppen a magas vérnyomás határán egyensúlyoztak.
Az Egyesült Királyságban (és Magyarországon is) minden ötödik felnőttnek magas a vérnyomása, ami a felmérések szerint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának ötven százalékáért felelős. A rendelkezésre álló gyógyszerek és kezelési módszerek ellenére a brit Országos Egészségügyi Szolgálat felmérései szerint a hipertóniában szenvedő betegek felének vérnyomása nincs megfelelően karban tartva, ezért gyakoriak a 140/90-es határérték feletti mérések. A betegség kialakulásában az alváshiány és egyéb életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak.
A mostani kutatás során a tudósok 22 középkorú, prehipertenzióban szenvedő férfit és nőt vizsgáltak meg. A prehipertenzió a magas vérnyomást megelőző állapot, amelyre a nem túl magas, de az egészségügyi határértéket már túllépő mérési eredmények a jellemzőek. A résztvevők mindegyike saját bevallása szerint átlagosan napi hét órát, vagy annál is kevesebbet aludt a vizsgálatot megelőzően.
A hathetes kutatási periódus alatt a tudósok megkértek 13 résztvevőt, hogy feküdjenek le minden nap a megszokotthoz képest egy órával korábban, a többieknek továbbra is tartaniuk kellett magukat normális alvásritmusukhoz. A résztvevők vérnyomását 24 órás monitorozással figyelték meg a tudósok, ezen kívül rendszeresen vér- és vizeletmintákat is vettek tőlük. Az eredmények szerint a hat hét alatt a növelt alvásidős csoport tagjai átlagosan napi plusz 35 percet töltöttek alvással a korábbiakhoz képest és ez 8-14 pontos csökkenést jelentett a vérnyomásértékeiket illetően.
”Az alváshiány hatással van a szervezet hormonháztartására és ezen keresztül a vérnyomásra is” – írják a tudósok, akik szerint az alvást hamarosan ugyanúgy írhatják majd fel az orvosok a magas vérnyomás kezelésére, mint a különböző gyógyszereket. ”Természetesen ebből még nem kell messzemenő következtetéseket levonni, további vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy az alvásidő növelése valóban hatékony módja lehet-e a magas vérnyomás betegség kezelésének.”
A kutatás részletes leírása a Journal of Sleep Research című tudományos szaklapban olvasható.