Ebből az következik, hogy a fájdalomcsillapításra és az életminőség javítására irányuló palliatív gondozást a cukorbetegség kezelésének részévé kellene tenni. ”A 2-es típusú cukorbajjal élők nagy fájdalmakkal és más kellemetlenségekkel nézhetnek szembe, akár olyan mértékben is, mint egy rákos beteg” – jegyezte meg a kutatás vezetője, Dr. Rebecca Sudore, a San Franciscó-iVeteránkórház orvosa, a Kaliforniai Egyetem adjunktusa. ”A palliatív terápiát már alkalmazzák rák, szívelégtelenség és veseelégtelenség esetén. Az eredményeink értelmében ki kellene terjeszteni a módszert a diabéteszes betegekre is.”
A kutatáshoz több mint 13 000 cukorbeteg adatait vették alapul a 30-75 éves korosztályból. A krónikus fájdalom, a kimerültség és a depresszió mellett minden negyedik betegnél jelentkezett idegkárosodás, amely a végtagok zsibbadásában és érzéketlenségében mutatkozott meg. Rosszul aludtak, testileg és lelkileg is rosszul érezték magukat. Légszomj, hányinger és székrekedés is keserítette az életüket. Habár ezek a tünetek bármely életkorban előfordulhattak, a kutatók azt találták, hogy az idősebbeknél gyakrabban jelentkeztek. Az eredményekről a Journal of General Internal Medicine számolt be.
”A cukorbetegek kezelése leginkább a vércukorszint, a vérnyomás és a koleszterinszint csökkentésére fókuszál, hogy megelőzzék a keringési rendszer megbetegedéseit, a vesekárosodást, az amputációt és a látás elvesztését”- magyarázta a Kaiser Permanente Intézet tudósa, Andrew Karter. ”Megfigyeléseink azonban azt szorgalmazzák, hogy a beteg kellemetlenségeit ne csak az utolsó stádiumban vegyék észre, hanem a krónikus betegségeknél automatikusan alkalmazzanak palliatív terápiát is.”
