2025. szeptember 10-12., között Balatonfüreden rendezik meg a XXVII. Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves konferenciáját szövetségben az XXII. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferenciát
Az esemény első napján idén is sor került az ágazat legfontosabb szakmai szereplőit megszólító kerekasztal megbeszélésre, ahol az Államtitkárság, a Tisztifőorvos, valamint további hozzászólóként a MESZK, MÁE, MÁIE, EGVE, MOK, Kórházszövetség képviselőit szólítják meg egy kerekasztal megbeszélésben.
A kerekasztal felvezetéseként Pásztélyi Zsolt elnök bemutatta a Medicina 2000 Szövetség állásfoglalását, amely a legfontosabb szakmai problémákat azonosította, valamint a szakmai szempontokat is tiszteletben tartó megoldási javaslatokat tartalmazta. (Ezt teljes terjedelmében csatoltuk.)
Részben az Állásfoglalásban leírtak mentén Takács Péter egészségügyi államtitkár, elmondta, hogy a digitalizáció és a JIR bevezetése átlagosan 10 százalékkal csökkentette a betegfogadási listák (a várakozási idő) hosszát. Elhangzott, hogy folyamatos – a beérkező kontrolling adtok alapján történő – finanszírozás korrekció, az aktuális értékelést illetően hozzátette, hogy a járóbeteg ellátást végző intézmények egy +/- 10% sávon belül telesítettek a 100%-os szinthez képest. A tavalyi év óta elmozdulás történt a rossz fedezetű ellátások finanszírozásának javításában (ultrahang vizsgálatok).
A finanszírozás témakörében elhangzott továbbá, hogy várólista ledolgozási program indult a képalkotó diagnosztika területén. E mellett hangsúlyt helyeznek az ultrahangos ellátás fejlesztésére, amely ellentétben a „klasszikus” radiológiával, más jellegű többélet finanszírozást igényel az állandó szakorvosi jelenlét okán (míg a radiológus távolról is tudja értékelni a röntgen, CT, MR felvételeket az un. távleletezéssel). A várólista csökkentést fogja szolgálni a háziorvosok kompetenciájának bővítése az ún. bajmegállapító UH képességgel. Mivel a háziorvosi praxisokban jelenleg mintegy 1100 ultrahangkészülék van, mi így ezek is bevonhatóak lesznek az ellátásba. Mindezek mellett 22,6 milliárd forintból fog a képalkotó eszközpark megújulni, bővülni.
Hangsúlyos téma volt a nyugdíjas korú egészségügyi személyzet tovább foglalkoztatásának adminisztratív nehézségei. A hallgatói kérdések során a résztvevők is egyetértettek abban, hogy valóban történt előrelépés folyamat felgyorsításában, azonban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság működése nem gyorsult föl. Az államtitkár úr és a hozzászólók is egyetértettek abban, hogy a kérdés megnyugtató megoldását az jelentené, ha az egészségügyi szakma, hasonlóan a gyermekvédelemhez és a közoktatáshoz, kikerülne a nyugdíjas munkavállalást szabályozó rendelet hatálya alól.
Az államtitkár úr azt is jelezte, hogy a szolgálati elismerések finanszírozásáról egyeztetést kezdeményezett a Pénzügyminisztériummal, hogy az intézmények központi forrásból kapjanak erre fedezetet.
A szakorvos hiányt illetően, elhangzott, hogy annak felszámolásának első lépései a rezidensképzés keretszámainak központi meghatározása, illetve orientációs ösztöndíj bevezetése, de az igazi kihívás a szakdolgozói létszámhiány mérséklése.
Számos a központi betegirányítási rendszert (JIR) érintő kérdés hangzott el: az ellátási területen kívüli betegek tovább utalása, a nem az adott intézményen ellátott betegek kontroll vizsgálata, a nem beutaló köteles szakmák rendelésein előjegyzés nélkül megjelenő betegek, a kontrollvizsgálatra visszarendelt betegek időpont előjegyzése, különösen a 3 hónapon túli visszarendeléskor (a rendelet jelenleg maximum 90 napos előjegyzést enged).
Az Egészségfejlesztési Irodák a rendezetlen egészségügyi jogállásával és finanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy idén végre előrelépés történt abban, hogy az utólagos finanszírozás nem az év legvégén, hanem már az elmúlt hónapokban megérkezett az illetékes intézetekhez. Mindazonáltal az is elhangzott, hogy az EFI-k szerepét illetően, még további kormányon belüli egyeztetések szükségesek, hogy ne csak az egészségügyi szakma értse meg ezek jelentőségét.
Államtitkár úr azt is elmondta, hogy a régóta várt háziorvosi kompetencia bővítésről szóló jogszabály elkészült, jelenleg közigazgatási egyeztetésen van, és hamarosan kikerül társadalmi egyeztetésre is. Tervei szerint a jogszabály a Parlament idei, őszi ülésszakán benyújtásra kerül majd. kérdésre válaszolva ezt is elmondta, hogy a csoportpraxis koncepció – a hazai ellátórendszer sűrűsége miatt – elvetésre került.
A konferencia második napján az orvos- és ápolásszakmai témák kerülnek terítékre (pl. mesterséges intelligencia, telemedicina, laboratóriumi diagnosztika) de többek között szó esik majd az onkológiai betegutakról és gondozásról, az elhízásról és az életmód orvoslásról is.
A harmadik napon az intézményvezetés mindennapi kihívásairól lesz szó: szakdolgozói HR helyzet, finanszírozási kihívások, forrásteremtés és a JIR sokszor megterhelő működtetése.
