Innovatív defibrillátor a szívritmus szabályozásáért

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

A hagyományos, úgynevezett transzvénás defibrillátorokat elektródavezetékekkel együtt ültetik be, amelyek a vénákon keresztül biztosítják az összeköttetést a szívvel. Amikor a defibrillátor veszélyes szívverést észlel, az elektródákon keresztül áramütést ad le, amivel helyreállítja a szív normális működését. A hagyományos defibrillátort azonban nem minden betegbe lehet beültetni. Bizonyos veleszületett szívbetegségek esetén az elektródákat nem lehet elvezetni a vénákon keresztül a szívbe. Ráadásul a vezetékek a vérrögképződés vagy a fertőzés kockázata miatt veszélyt is jelenthetnek.

A hagyományos ICD-k elektródavezetékeket használnak, amelyek egy központi egységtől vezetnek a fő vénákon keresztül a szívbe. Ezek a vezetékek azonban hosszú távon problémát okozhatnak. A több évtizede tartó fejlesztések ellenére a vezetékek hibásan működhetnek, elszakadhatnak vagy működésképtelenné válhatnak, ami nem megfelelő áramütésekhez és a szívritmus elégtelen szabályozásához vezethet. Ráadásul az elromlott elektródákat el is kell távolítani, ami súlyos veszélyt jelent a betegekre.

Az új eszköz különlegességét az jelenti, hogy teljesen szubkután, vagyis ténylegesen nem érintkezik a szívvel. Az elektródát közvetlenül a bőr alá ültetik be, a szív közelében. A defibrillátor összeköttetésben áll az elektródával, és folyamatosan figyeli a szívritmust. Szükség esetén áramütést ad a szívizomnak, hogy helyreállítsa a normális szívritmust. A szubkután ICD-t azzal a céllal fejlesztették ki, hogy elejét vegye a hagyományos defibrillátorral járó problémáknak. A hagyományos ICD ráadásul a mellkas közepén helyezkedik el, könnyen látható helyen, míg az S-ICD-t oldalt, a beteg karja alatt ültetik be, ami sokkal kisebb bemetszést igényel, mint a transzvénás defibrillátor. Dr. Nery szerint ez az esztétikai előny is javíthatja a fiatalabb betegek testképét és életminőségét.