A kutatás során a bőrrák egy fajtáját, a laphámrákot vizsgálták, mely az Egyesült Államokban évente 1 000 000-nál több új bőrrákos beteg mintegy 20-30%-át érinti.
A bőr laphámrákja a felhám (epidermisz) legfelső rétegében alalkul ki, leggyakrabban a napnak kitett területeken figyelhető meg: az arcon, fülön, nyakon, ajkakon és kézháton. Kezelésében elsődleges a sebészi ellátás, beleértve az egyszerű kimetszést, az elektrodisszekciót (kimetszés sebészi úton és elektromos tűvel) és a kriosebészeti beavatkozást (folyékony nitrogénnel történő fagyasztás). Nagyméretű daganatok esetében szükségessé válhat bőrátültetés is.
Ismert, hogy a napsütés DNS-károsodást okoz: normálisan a sérülésre adott válasz során sok más lépés mellett egy fehérje (protein kináz C, PKC) aktiválódik. Amennyiben a károsodás túl súlyos a javításhoz, a PKC utasítja az érintett sejtet a sejhalál beindítására. A sejtek szaporodásuk során a sejtciklus számos ellenőrzőpontján haladnak át, melyeken az érintett sejt károsodás esetén fennakad, míg a hibajavítás vagy a halál-program be nem következik.
A vizsgálat eredményei szerint e folyamat szabályozásáért felelős a PKC génje, mely a laphámrákban ki van kapcsolva, így a sejt továbbmehet a sejtciklus következő fázisába anélkül, hogy a sérült DNS kijavítása megtörtént volna.
Egyes -más tumorok esetében már alkalmazott- gyógyszerek (proteinkináz-gátlók) képesek a PKC-gén visszakapcsolására, így a tumor méretének csökkentésére -közölte Denning, aki pályázatokból folytatja a gyógyszerrel kapcsolatos állatkísérleteit.