Hogyan függ össze a prosztatarák és a női termékenység?

Egy új kísérletből az derült ki, hogy a tesztoszteron jelenléte és aktivitása a petefészkekben elengedhetetlen a női termékenység szabályozásában. Feltehetően a tüszők növekedését és fejlődését befolyásolja és gátolja a növekvő petesejtet tartalmazó tüszők degenerációját.

A jelen kutatást a Molecular Endocrinology folyóirat május 26-i számában közölték le . Ebből kiderül, hogy változó androgén (férfi nemi hormon) szintek felelősek a felnőtt egerek petefészkében a terméketlenségért. Ha megértjük, hogy befolyásolják a hím nemi hormonok a tüszőrrepdést az egerekben, talán közelebb jutunk a meddőség megértéséhez.

“A hím nemi hormonok szerepét a női szervezetben eddig alulértékeltük” – nyilatkozta Dr. Stephen Hammes, a University of Rochester Medical Center kutatója. “Kutatásunk egy új vonalat képvisel abban, hogyan tudjuk a hím nemi hormonok szintjét befolyásolni, főleg a petefészkekben, annak érdekében, hogy a sterilitást megelőzzük.”

Az eredmények főleg a policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő hölgyek számára jelentősek, amely egy androgéntúlsúllyal összefüggő betegség. A hiperandrogén állapot gátolja a tüszőrepedést, ezáltal vezet meddőséghez. A PCOS a meddőség első számú oka, a termékeny korú nők 5-10 százalékát érinti . Közel olyan gyakori, mint a 2-es típusú cukorbetegség, és gyakran társul is azzal. Az Egyesült Államokban 6,1 millió nő szenved meddőségben a 15 és 44 év közötti korosztályban.

A kutatás korábbi eredményekre is épít, melyeket Dr. Chawnshang Chang közölt le. Eszerint ha az egerek petefészkében gátolják a hím nemi hormonok receptorait, abnormálisan működő petefészkekhez jutnak, ezáltal csökken a termékenység. A szervezetben termékenységet befolyásoló szövet van a hipotalamuszban, a hipofízisben és a petefészekben is.

Jelen cikk szerzői gátolták az egerek petefészkének androgén receptorait, de a szervezet többi, ilyen típusú receptorát nem érintették. Így az egerekben korai petefészekelégtelenség alakult ki, aminek következtében tüszőérésük túl korán leállt. Szabálytalan ciklusaik voltak, nem érett meg ugyanannyi tüszőjük, mint a kontroll állatoknak, ezért kevesebb utódjuk született. Kevesebb érett follikulusuk jutott el tüszőrepedéshez, ezek pedig idő előtt elsorvadtak.

A hím nemi hormonok hatása a petefészkekben elengedhetetlen a normális tüszőéréshez és termékenységhez. Amikor az androgénreceptorok működését gátoljuk, a petefészekben a tüszők nem tudnak fejlődni, ennek pedig meddőség lesz a következménye. A korábbi feltételezésekkel szemben tehát ezért a hatásért nem a hipotalamusz és hipofízisbeli androgén hatása a felelős.