Héjastól jó az alma

Az Iowai Egyetem kutatói az almahéj kedvező hatásai között az izomépítés, és a testsúlykontroll mellett felsorolják továbbá a koleszterin és a vércukor normalizálást. A biológiai magyarázat az urzolsavban rejlik, mely az almahéj természetes összetevője. Dr. Christopher Adams és munkatársai érdeklődésébe az anyag úgy került, hogy annak a hormonális magyarázatát vizsgálták, miként lehetne erősíteni a nyugdíjasok váz- és izomrendszerét, csökkentve az időskori, nehezen gyógyuló törések kockázatát.

Az időskor és a betegség velejárója a mozgásszegény életmód, az izmok ilyen passzivitása, fokozatos leépülése megnöveli a kórházban töltött napok számát, és elnyújtja a gyógyulási folyamatot. A kutatók a folyamat során bekövetkező genetikai változásokat tanulmányozták, és a folyamatot különböző vegyületekkel próbálták meg befolyásolni. Az 1300 vegyület közül az urzolsav bizonyult hatásosnak.

A Cell Metabolism oldalain bemutatott vizsgálat során kísérleti egerek tápját kis mennyiségű urzolsavval pótolták, és egy speciális teszt segítségével mérték az izmok funkcionális változásait. Az ily módon kezelt egyedek izomzata növekedésnek indult, és erősebbek lettek. Ráadásul csökkent az állatok koleszterinszintje, zsírsavszintje, mely tényezők igen fontosak a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából. A kutatók szerint az urzolsav növeli az inzulin, és az inzulinszerű növekedési faktor hatásfokát – mindkettő alapvető az izomgyarapodás szempontjából. Az anyag az almahéj mellett a vörös áfonyában, az aszalt szilvában, a bazsalikomban, az oreganóban és a kakukkfűben is megtalálható.

A következő lépés annak bizonyítása lesz, hogy az alma az egerek mellett kedvezően hat-e az emberekre is, illetve, hogy az optimális hatás eléréséhez naponta mennyi almát kell elfogyasztani – természetesen héjastul.